A proliferáció kihívása
A proliferáció kihívása
A fegyverzetkorlátozás terén tapasztalható sok pozitív fejlemény ellenére a tömegpusztító fegyverek és célba juttató eszközeik globális terjedése komoly aggodalmat kelt a szövetség kormányaiban, mivel aláássa a nemzetközi biztonságot. A NATO-tagországok miniszterei ismételten kifejezésre juttatták ezzel kapcsolatos aggodalmukat, hangsúlyozva, hogy a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása az együttműködésen alapuló biztonság és a nemzetközi stabilitás lényeges eleme. Kiemelték, hogy intézkedések szükségesek a tömegpusztító fegyverekhez tartozó felszerelések és technológiák engedély nélküli exportjának megakadályozására. A NATO több országa technikai és anyagi segítséggel támogatja a nukleáris fegyverek felszámolását a volt Szovjetunió területén. A kétoldalú segítségnyújtási programokról az Észak-atlanti Tanács által 1992 februárjában létrehozott nukleáris fegyverekkel foglalkozó ad hoc csoportban folytatnak konzultációt. Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács összes tagja hangot adott a tömegpusztító fegyverek terjedésével kapcsolatos aggodalmának a NACC nyilatkozataiban, hangsúlyozva, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak az e téren kifejtett erőfeszítéseknek.
A hagyományos fegyvereknek a jogos védelmi szükségleteket meghaladó mennyiségben történő szállítása különösen a feszültséggel terhes térségekben, szintén fokozza a konfliktus veszélyét és csökkenti a viták békés rendezésének esélyeit. A szövetség ezért teljes mértékben támogatja az ENSZ által 1992-ben létrehozott fegyverzeti nyilvántartást a hagyományos fegyverek világszerte történő eladásának visszafogására. A NATO az EBEÉ keretében élenjárt olyan javaslatok előterjesztésében, amelyek a fegyverzetek terjedése megakadályozására általában, de különösen a hagyományos fegyverek szállítására vonatkoztak.
Fontos lépést jelent a vegyi fegyverek globális terjedésének megakadályozására vonatkozó egyezmény (CWC), amely 1993. január 13-a óta nyitva áll aláírásra Párizsban. Hatályba lépése után az egyezmény, amelyet több mint 150 ország írt alá, betiltja a vegyi fegyverek előállítását, beszerzését, átadását, raktározását és alkalmazását. Egy ezzel összefüggő területen további pozitív fejleményként könyvelhető el, hogy megerősítették az 1991-ben a harmadik áttekintő konferencián a biológiai és mérgező fegyverekről létrejött egyezményt (BTWC), és folytatódnak az erőfeszítések, hogy az egyezmény ellenőrzésére megfelelő rendszert dolgozzanak ki.
1994 decemberi ülésükön a NATO külügyminiszterei ismételten hangsúlyozták, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak ezen lényeges fegyverzetkorlátozási feladatok teljesítésének, valamint annak, hogy átfogó tilalmat fogadjanak el a fegyverek előállítására alkalmas hasadóanyagok gyártására.
A XIII. sz. függelék tartalmazza az 1963 és 1994 között létrejött főbb fegyverzetkorlátozási szerződések és a szövetségre vonatkozó megállapodások kronológiáját.
