Budapest
Budapest
Budapest területe 525 négyzetkilométer, ez az ország területének kevesebb mint 0,6 százaléka. A város észak-déli irányban 25, kelet-nyugat irányban 29 kilométer kiterjedésű. Legalacsonyabban a Duna szintje fekszik (96 méter tengerszint feletti magasság), a legmagasabban pedig a János-hegy csúcsa (529 méter). A város életében és a városképben meghatározó szerepe van a Dunának, amelynek két ága a Szentendrei és a Váci Duna-ág a város határában egyesül, majd közrefogja a Margit-szigetet, hogy aztán a Csepel-szigetnél ismét két ágra szakadva kilépjen a főváros területéről. A Duna keleti partja Pest sík területen fekszik, nyugati partja a budai oldal hegyes-dombos, változatos felszínű. Budapest területén 80 ismert hő és gyógyforrás fakad, amelyek vízhőmérséklete 24 és 78 Celsius fok között váltakozik. 1934-ben Budapest, fürdőváros címet nyert, 1937-ben itt rendezték a gyógyfürdők első világkongresszusát. Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO Budapest látképét a világörökség részének nyilvánította.
Magyarország lakosságának közel 20 százaléka – 1930 ezer ember – Budapest területén él. A népsűrűség 3675 fő négyzetkilométerenként. A lakosság öregszik, 15 százaléka 15 éven aluli, 22 százalék az 59 éven felüliek aránya. 47 ezer külföldi állampolgár él törvényesen Budapesten, a Magyarországra települt külföldi állampolgárok egyharmada. A külföldi állampolgárok közel fele magyar anyanyelvű, elsősorban erdélyi.
A kiváló földrajzi fekvésnek köszönhetően már a kőkorszak óta lakott hely, ahol ma Budapest fekszik. A rómaiak idején itt volt a római birodalom Pannonia tartományának erődítményekkel megerősített határvárosa, Aquincum. A honfoglaló magyarság fő ereje is erre a területre költözött, a hagyomány szerint Árpád vezér törzse a Csepel-szigeten ütötte fel táborát. 1241-ben a tatárjárás elpusztította az itt lévő településeket, de az újjáépített Buda, Luxemburgi Zsigmond, majd Hunyadi Mátyás uralkodása idején Európa egyik fő kulturális központja lett. 1541-ben az előrenyomuló török csapatok elfoglalták Budát és birodalmuk legészakibb közigazgatási területének központjává tették. Közel 150 éves török fennhatóság után 1686. szeptember 2-án a város felszabadult. A 19. század rendkívül gyors fejlődést hozott. Elsősorban a síkvidéki Pest növekedett viharos gyorsasággal. Megépült a Lánchíd (1949. november 20-án adták át), az első kőhíd a Dunán. 1873. január 1-én megtörtént Pest, Buda és Óbuda egyesítése Budapest néven. A század utolsó évtizedeiben Budapest európai mércével mérve is hatalmas várossá fejlődött. Ezt az ezeréves évforduló építései is nagymértékben segítették. A millennium idején nyílt meg az európai szárazföld első földalatti vasútja Budapesten. A város központi szerepét még inkább növelték az I. világháborút követő békeszerződések, mikor is Magyarország területének 2/3-a az új független, szomszédos országokhoz került és nagyvárosok egész sora (Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Arad, Temesvár stb.) a határokon kívül került és így megszűnt Budapest riválisának lenni. 1950-ben 23 település a fővároshoz került és megalakult Nagy-Budapest. Ezzel az intézkedéssel Budapest területe két és félszer nagyobb lett a korábbinál, lakossága pedig 50 százalékkal növekedett. Több mint negyven éven át Budapestnek 22 kerülete volt, majd Soroksár népszavazáson úgy döntött, hogy elválik Kispesttől és megalakította a 23. kerületet. Budapest agglomerációs övezete egyre növekszik.
Budapest Főváros Önkormányzata címe és tisztségviselői
I. kerület
II. kerület
III. kerület
IV. kerület
V. kerület
VI. kerület
VII. kerület
VIII. kerület
IX. kerület
X. kerület
XI. kerület
XII. kerület
XIII. kerület
XIV. kerület
XV. kerület
XVI. kerület
XVII. kerület
XVIII. kerület
XIX. kerület
XX. kerület
XXI. kerület
XXII. kerület
XXIII. kerület
