Vándorlási különbözet
Vándorlási különbözet
Megye, főváros, régió
|
Vándorlási különbözet
|
Vándorlási különbözet 1 000 lakosra
| ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1985
|
1990
|
1995
|
996
|
1985
|
1990
|
1995
|
1996
| |
Budapest
|
14 837
|
11 751
|
-11 204
|
-7 980
|
7,3
|
5,8
|
-5,8
|
-4,2
|
Pest
|
1 306
|
2 842
|
13 726
|
11572
|
1,4
|
3,0
|
14,0
|
11,7
|
Közép-Magyarország
|
16 143
|
14 593
|
2 522
|
3 592
|
5,4
|
4,9
|
0,9
|
1,2
|
Fejér
|
1 008
|
972
|
895
|
789
|
2,4
|
2,3
|
2,1
|
1,9
|
Komárom-Esztergom
|
-1 240
|
-894
|
4
|
-101
|
-3,8
|
-2,7
|
0,0
|
-0,3
|
Veszprém
|
-1 022
|
-429
|
39
|
-291
|
-2,5
|
-1,0
|
0,1
|
-0,8
|
Közép-Dunántúl
|
-1 254
|
-351
|
938
|
397
|
-1,0
|
-0,2
|
0,8
|
0,4
|
Győr-Moson-Sopron
|
-797
|
-150
|
1 266
|
938
|
-1,8
|
-0,3
|
3,0
|
2,2
|
Vas
|
-1 178
|
369
|
96
|
-48
|
-4,1
|
1,3
|
0,4
|
-0,2
|
Zala
|
-1 018
|
-381
|
-13
|
-134
|
-3,2
|
-1,1
|
0,0
|
-0,4
|
Nyugat-Dunántúl
|
-2 993
|
-162
|
1 349
|
756
|
-2,8
|
-0,1
|
1,3
|
0,8
|
Baranya
|
352
|
4
|
-453
|
-481
|
0,8
|
0,0
|
-1,1
|
-1,2
|
Somogy
|
-345
|
-407
|
466
|
-225
|
-0,9
|
-1,1
|
1,4
|
-0,7
|
Tolna
|
-707
|
-471
|
-86
|
-288
|
-2,5
|
-1,8
|
-0,3
|
-1,2
|
Dél-Dunántúl
|
-700
|
-874
|
-73
|
-994
|
-0,6
|
-0,8
|
0,0
|
-1,0
|
Borsod-Abaúj-Zemplén
|
-4 861
|
-5 145
|
-2 630
|
-1 758
|
-6,0
|
-6,7
|
-3,5
|
-2,4
|
Heves
|
-1 370
|
29
|
8
|
342
|
-3,9
|
0,1
|
0,0
|
1,0
|
Nógrád
|
-1 395
|
-815
|
-495
|
-593
|
-5,8
|
-3,5
|
-2,2
|
-2,7
|
Észak-Magyarország
|
-7 626
|
-5 931
|
-3117
|
-2 009
|
-5,4
|
-4,4
|
-2,3
|
-1,6
|
Hajdú-Bihar
|
-1 101
|
-518
|
-398
|
-1 522
|
-1,9
|
-0,8
|
-0,7
|
-2,8
|
Jász-Nagykun-Szolnok
|
-2 213
|
-1 516
|
-815
|
-118
|
-4,9
|
-3,5
|
-1,9
|
-0,3
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg
|
167
|
-4 690
|
-636
|
-483
|
0,3
|
-8,1
|
-1,1
|
-0,8
|
Észak-Alföld
|
-3 147
|
-6 724
|
-1 849
|
-2 123
|
-1,9
|
-4,3
|
-1,1
|
-1,4
|
Bács-Kiskun
|
-924
|
-286
|
692
|
539
|
-1,6
|
-0,4
|
1,3
|
1,0
|
Békés
|
-1 775
|
-1270
|
-433
|
83
|
-4,1
|
-3,0
|
-1,1
|
0,2
|
Csongrád
|
2 276
|
1 005
|
-29
|
-241
|
5,1
|
2,3
|
-0,1
|
-0,6
|
Dél-Alföld
|
-423
|
-551
|
230
|
381
|
-0,2
|
-03,
|
0,2
|
0,3
|
Összesen a)
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
-
|
a) A külföldi, ismeretlen lakóhelyű és hajléktalan személyek adataivall.
– Az ország déli határai mentén a lakosság fogyása lényegesen gyorsabb az átlagosnál. A Gyulától Szentgotthárdig terjedő határ menti 50 kilométeres sávban az 1990 és 2010 közötti két évtizedben csak a természetes demográfiai folyamatok következtében a lakosság több mint 10 százalékkal csökken. Ezt az elvándorlás fel is erősítheti.
– Magyarország északi részében a lakosságszám csökkenése kisebb ütemű, de a népességszám közelítő fennmaradására csak szűkebb körzetekben lehet számítani. Ilyenek mindenekelőtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti területei, valamint Veszprém és Fejér megye egyes iparosodott és korábban jelentős bevándorlást felszívó térségei.
– A korábbi bevándorlás hatása és a korstruktúra következtében a vidéki városok demográfiai helyzete kedvezőbb, mint a falusi területeké. Az elöregedés kisebb fokú, ennek következtében a népességszám-csökkenés itt két évtized alatt csak 2-4 százalék lesz, ellentétben a falusi térségek 8-12 százalékos természetes demográfiai fogyásával. A vándorlás ezt a különbséget némileg tovább erősíti.
Tovább nő a különbség az ország urbanizált, magasabb népsűrűségű és mezőgazdasági (rurális), alacsonyabb népsűrűségű vidékei között. A népesség egyre nagyobb hányada fog az urbanizált térségekben és azok vonzáskörzetében lakni, és egyre csökken a vidéki körzetek népességaránya, népsűrűsége. 1990-ben az ország lakosságának 53 százaléka élt a 20 legnagyobb urbanizált vonzáskörzetben, 2010-re ez várhatóan eléri a 60 százalékot.
Változik a vándorlások jellege is.
– Csökkent és viszonylag alacsony szinten marad a nagy térségek közötti vándorlás aránya. A munkanélküliség általános jelenséggé vált, a nagyüzemi lakásépítés megszűnt, a munkanélküli-, szociális ellátás mindenhol elérhető, így megszűnik a nagy távolságú vándorlás alapvető motivációja. A vándorlás csökkenésének egyéb okai is vannak, a lakáshiány – főleg a bérlakáshiány – komoly akadálya a munkaerő ésszerű és rugalmas mobilitásának.
– A vándorlás egyre fiatalabb korra tolódik el. Nő a középiskolába és felsőoktatási intézményekbe járók aránya, ezzel együtt nő az oktatási intézményeknek mint a térbeli mobilitás egyik fő ösztönzőjének a szerepe.
– 1990 óta a város jogállású települések állandó vándorlási egyenlege már negatív, és ez a tendencia folytatódik a következő másfél évtizedben. Budapesten állandósul az a több mint két évtizede tartó folyamat, hogy a belső városrészek népességszáma fogy, és ez a folyamat elkezdődött több vidéki nagyvárosban is. Továbbra is jellemző a nagy lakótelepek 1990-től megindult népességfogyása. A lakosság ezekből a körzetekből a városok környékére költözik, de az urbanizált körzeteken belül marad.
– A nemzetközi vándorlás nem ölt nagy méreteket, de élénkebb lesz, mint a nyolcvanas évek közepéig tartó időszakban volt. A szomszédos országok magyar nemzetiségű lakosságának egy része valószínűsíthetően továbbra is áttelepül, és lakhelyét a határokhoz viszonylag közel keresi, hogy szorosabb kapcsolatot tarthasson korábbi otthonával. Ez az egyébként is nehezebb helyzetben lévő keleti országrészek terhelését növe-li meg.
– A cigány lakosság arányának növekedése nagy valószínűséggel folytatódik a peremvidékek gyorsan csökkenő népességű falvaiban, továbbá Budapesten és néhány nagyvárosban, a kiürülő belső városrészekben, valamint a lakótelepeken.
