Az országos stratégia
Az országos stratégia
A területfejlesztési politika specifikuma a makroszintű politikával szemben az egyes térségek differenciált, sajátos kezelése. Az elmúlt évtizedek, de különösen az elmúlt öt év során az egyes területek a bekövetkezett változásokra igen eltérően reagáltak, ezért a térségi stratégiáknak a jövőben is szükségszerűen különbözőeknek kell lenniük.
Az országos stratégia nem fogalmazható meg egyetlen térségi tagoltságban, hanem legalább három térségi dimenzióban.
Az első az Európai Unióban alkalmazott kritériumok szerint, a felvetődő problémák és az alkalmazandó stratégia alapján jelöl ki térségtípusokat. Indokolt, hogy e vonatkozásban az EU-ban alkalmazott – támogatást vagy sajátos kezelést igénylő – kategóriának megfelelően legyenek lehatárolva a kistérségek. A meghatározott problématípusokhoz kapcsolódó lehatárolásból azonban az következik, hogy a térségek nem fedik le az ország egész területét.
A második dimenzió ugyancsak az EU harmonizációs követelményekből adódik. Az Európai Unió strukturális támogatásainak címzettjei azok a megyénél nagyobb térségek, amelyek rendelkeznek a regionális fejlesztési stratégiák és programok kidolgozására, de főleg azok megvalósítására alkalmas információs és tervezési kapacitásokkal. Magyarországon öt-hat területi statisztikai, illetve programozási egység, nagyrégió (az EU-terminológia szerint NUTS II.) kialakítása reális az EU-normáknak megfelelően.
Ezen kívül két speciális funkcionális régiót határoz meg a törvény, a Balaton térségét és a Budapesti agglomerációt.
Végül a harmadik dimenzió a településhálózat különböző funkciójú, szerepkörű és nagyságú településkategóriáinak felel meg.
A Koncepció kistérségi szintnél mélyebb, településszintű besorolása nem tesz javaslatot. A megyék és az egyes kistérségeken belüli, települési egyenlőtlenségek mérséklése, a hátrányos helyzetű települések kiemelt fejlesztése és támogatása a megyei területfejlesztési tanácsok feladata, a törvényben meghatározott célokkal összhangban.
A területfejlesztési politika célterületei
Hátrányos helyzetű térségek és fejlesztési prioritásaik
Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségek
Az ipari szerkezetváltás által érintett térségek
A mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei
Tartós, jelentős munkanélküliséggel küzdő térségek
