Határmenti térségek
Határmenti térségek
A határmenti térségek közül számos tartozik az előbb felsorolt kategóriák valamelyikébe, osztozva azok gondjaiban. A határmenti térségeknek azonban sajátos fejlesztési problémáik és lehetőségeik is vannak. A határ mindkét oldalán elhelyezkedő térségek fejlődése egymással szoros kölcsönhatásban van. Határmenti térségeink fejlődésének elősegítése szükségessé teszi a gazdasági kooperációt, az önkormányzatok és a gazdasági kamarák együttműködését, a közös problémák kezelését, különösen a környezetvédelem tekintetében, a kapcsolatok sokoldalúvá tételét.
A határmenti együttműködés pozitív példája a több mint tíz éves Osztrák-Magyar Területrendezési és Tervezési Bizottság tevékenysége. A magas szintű kormánybizottság tagjai közé tartoznak az érintett térségek önkormányzati vezetői is.
Az Európai Unióval határos nyugati határmenti megyék fejlesztéséhez az EU az Interreg-PHARE CBC (Cross-Border Cooperation) keretében támogatást nyújt. E támogatás fogadásához és hatékony felhasználásához fontos érdek fűződik, még akkor is, ha az országos gondok és preferenciáink szempontjából e térség nem elsődleges célterülete a területfejlesztési politikának. A program megvalósítása példaértékű lehet más területek számára.
Az Ukrajnával, Szlovákiával, Romániával, Szerbiával és Horvátországgal szomszédos határövezet jelentős hányada az ország elmaradott térségeihez tartozik. Ez a határövezet van a legnagyobb szociális terhelésnek és feszültségnek kitéve. Az áttelepülők jelentős hányada itt választott lakóhelyet, egyúttal növelve a térség egyébként is jelentős szociális gondjait. A határmentiség számos negatív kísérőjelensége is e térségeket érinti. Az országok közötti feszültségek mérséklésének fontos eszköze a határmenti együttműködés. Ehhez az Európai Uniónak is – mint egy meghatározott időintervallumban az EU valószínűsíthető külső határához – komoly érdekei fűződnek. Ennek érdekében Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közösen kell az EU-hoz javaslattal fordulni Közép-Európa FÁK országokkal és a Balkánnal közös határövezetének felzárkóztatására, fejlesztésére.
A meglévő nagy forgalmú határátkelőhelyek környezetében az áteresztő-kapacitás bővítésére, e térségek infrastruktúrájának fejlesztésére, a környezeti ártalmak mérséklésére és az illegális tevékenységek korlátozására programot kell kidolgozni. Az elzárt, határátkelőhellyel nem rendelkező térségekben és határszakaszokon viszont új határátkelők nyitására, a határon átnyúló kapcsolatok megteremtésére kell törekedni, ezzel is mérsékelve periférikus fekvéséből fakadó hátrányokat és egyben tehermentesítve az eddig is túlterhelt szakaszokat. A fejlett információ, technológia is alkalmas a határon átnyúló közvetlen kapcsolatok alacsony költségű fenntartására.
A határmenti térségekben a határmenti együttműködést elősegítő fejlesztések, különösen:
– a közös és az Európai Unió által támogatott területfejlesztési programok és ezen belül az idegenforgalmi fejlesztések koordinálása;
– a közös vállalkozások, az ipari bankok és vállalkozói övezetek együttműködése;
– a határátkelőhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése;
– a kooperációban megvalósuló környezetvédelmi célú fejlesztések;
– az információs infrastruktúra fejlesztése.
