Körös-vidék

Full text search

Körös-vidék
A Körös-vidék programját megalapozó legfontosabb tényezők összegzése.
A Körös-vidék erősségei:
– Középszintű szakképzett réteg
– Magas mezőgazdasági termelési gyakorlat
– Jó termőhelyi adottságok (talaj, szántók kiterjedése, éghajlati adottságok)
– Sokrétű, változatos mezőgazdasági termékstruktúra
– Az élelmiszerfeldolgozó-ipar erős hagyományokkal rendelkezik
– A vidék egyes tájai háborítatlan tájképi értékekkel rendelkezik
– Gazdag termálvízkincs
– Újonnan nyílt határátkelők javították a határ menti kapcsolatok feltárását
– Nem elaprózott településhálózat
– A vadászat jelentős bevételhez segíti a vidéket
– Vezetékes víz és gázellátás jó
– Erős önkormányzati érdekeltség és részvétel az infrastruktúra fejlesztésében (vízbázisvédelem szövetség)
– Lakossági érdekeltség kimutatása mind a humán, mind a műszaki infrastruktúra jobbá tételére
– Maros-hordalékkúp igen kedvező vízföldtani adottságai
– A tájképi és turisztikai jelentőségű holtágak vízgazdálkodási szempontból is előnyt jelentenek (tározás, belvízlevezetés, öntözés)
– Kulturális sokszínűség, nemzeti lakosság
 
A vidék gyengeségei:
– Népességfogyás a negatív természetes szaporulat miatt
– Alacsony iskolai végzettség, kiemelkedően Sarkad térségében
– Egy-két városba koncentrálódó középfokú oktatás
– A kreatív értelmiség hiánya, a nyelvismerete hiánya
– A külföldi vendégmunkások árlenyomó hatása
– A cigány lakosság magas aránya
– Perifériahelyzet, határmentiség a gazdaságban
– Hátrányos helyzetű falvak a határmentén
– Gyenge integrációs erejű kistérségi területfejlesztési társulások
– Fejletlen pénzügyi-üzleti szolgáltatások
– Az ipari ágazat – az élelmiszeripartól, háziipartól és építőipartól eltekintve – visszaesett a rendszerváltás óta és a vállalkozások még jelenleg is alulmaradnak az országos átlaghoz viszonyítva
– Alacsony feldolgozottsági szintű termékek gyártása
– Helyi tőkehiány
– Külföldi befektetések elégtelensége, a periferikus és az infrastruktúra alacsony színvonala miatt
– A természeti és kulturális látnivalók kihasználatlansága
– Közlekedésföldrajzilag a térség zárt
– A főúthálózat elégtelen, az átmenő forgalom telíti, növelve a légszennyezést, zajkárt és a balesetveszélyt
– A mellékúthálózat nem megfelelő
– A szálláshelyek száma kevés és területi eloszlásuk egyenlőtlen
– Az idegenforgalom tranzitjellege
– A Körösön való hajózás kihasználatlansága
Vízminőség-problémák (arzén, jód)
– Szennyvízelvezetés megoldatlansága
– Talajtermékenységet gátló tényezők, talajdegradációs folyamatok (szikesedés, savanyodás, defláció)
 
A fejlesztés lehetőségei
– A gazdaság megújító ereje a vidék központi (Békéscsaba, Gyula, Sarkad) térségében adott, a viszonylag kis elvándorlás és a magasabb végzettségűek arányát tekintve
– Felsőfokú végzettségűek arányának növelése
– Tájspecifikus, versenyképes vállalkozások ösztönzése
– A helyi ipar erősítése az alacsony képzettségű munkanélküliek számára
– A mezőgazdaságban a zöldség, gyümölcs, baromfi- és sertéstenyésztés aktivizálása és a rátelepülő feldolgozóipar erősítése
– Az élelmiszer-gazdaság jövedelmezősége javulhat a tulajdonviszonyok átalakulásával és rendeződésével, az agrártámogatások nyújtásával
– A termelési feltételek közül a bank, hitelrendszer, piaci kapcsolatok, helyi szervezetek közvetítése megvalósítandó
– Exportlehetőség bővítése az “eladhatóbb áru” megteremtésével, a minőségi készárú csomagolásának módjára való odafigyelésével
– Gazdasági kapcsolatok erősítése a környező országokkal, főként a szomszédos Romániával
– Kezdeményezőkészség kiépítése a kereskedelem és a vendéglátás terén
– Az állami garanciájú külföldi beruházási programok térségbe való irányítása
– A hévízre települő gyógyászat, a Körösre alapozott vízi turizmus és a harmonikus tájképre épülő falusi turizmus fejlesztendő
– A meglévő határátkelőhelyek bővítése, újak nyitása, összekapcsolva az elkerülő utak megépítésével
– Vámtevékenység növelésével és a kombinált szállítás megteremtésével a Békéscsaba–Gyula–Lökösháza térsége közlekedési csomóponttá válhatna, logisztikai központ kialakítására nyílna lehetőség
– Holtág-rehabilitációs program az idegenforgalmat pozitívan befolyásolná
– A vízbázisvédelem érdekében a szennyvíztisztítók és hulladéklerakók megvalósítása kis térségek, településtársulások formájában
– Kapcsolatfelvétel Romániával az árvízvédelem, szennyvízkezelés és természetvédelem terén
– A képzési színvonal emelésével nőhet a vidék innovációs potenciálja
Veszélyek
– Az árvízvédelem korszerűsítése nélkül nőhet az életveszély és vagyoni kár a töltésszakadásokból
– Munkanélküliség növekedése, melyhez nagy arányban hozzájárul a Romániából érkező “menekültáradat”
– A vidék periferiális helyzete stabilizálódhat kellő aktivitás és érdekérvényesítés hiányában
– Képzési elégtelenség, forráshiány
– Az alacsony végzettségű munkaerőnél nincs motiváló erő
– Lokális, nem egyeztetett cselekvési szándékok
– Kapcsolati hiányok a térségek és más vidékek között
– A kisforgalmú vasúti mellékvonalak megszüntetése az adott térség pusztulásához vezet
– A területfejlesztési források lassú decentralizációja, bizonyos elmaradt finanszírozások következtében folytatódhat a népességerózió és az elszegényedés
– Népességmegtartó intézkedések várható alacsony eredménye
– Vízi úton érkező szennyeződések kezelhetetlensége a határon túli megegyezés hiányában
A munka megnevezése:
Körös-vidék területrendezési terve – programfázis
Megbízó: KTM terület- és településrendezési főosztály
Vezető tervező: Faragó Péter
Témafelelősök: Czakóné dr. Czédli Jolán, Erdélyi Zsófia, Faragóné Huszár Szilvia, Kapros Judit, Mihaleczné Kovács Mária, Papp László, Szekeres Orsolya
A munka ütemezése: A tervezés az Alföld-program keretén belül 1995-ben kezdődött. 1995–1996-ban vizsgálatok és szakági koncepcionális anyagok készültek el, összhangban a Belgiumi Flamand Szövetség Minisztériumának megbízásából a térségben tervező flamand tervezőintézetekkel. (A flamand tervezés 1996-ban lezárult.) 1997. évben a tervelőzmények felhasználásával, illetve kiegészítésével a területrendezési tervezés tartalmi követelményei szerint elkészült, a térségre vonatkozó területrendezési program. 1998-ban a tervezettek szerint megtörténik a program véleményezése és véglegesítése, és elkezdődik a tervfázis kidolgozása, mely 1999-ben fejeződik be várhatóan. A tervezés általános javaslatai – mint speciális térsége – beépülnek az Országos Területrendezési Terv megfelelő munkarészeibe.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi