Föld

Full text search

Föld
A termőföld pusztulása. Egész Nyugat-Ázsia közös gondja, amely a föld helytelen használatából és a környezetvédelmi ártalmakból ered. Az időszakos szárazságok, a túllegeltetés, az ellenőrizetlen művelés, a tűzifagyűjtés, a szél hordta talajszemcsék, az öntözővíz helytelen felhasználása, az ellenőrizetlen urbanizációs folyamat és a homok térhódítása egyaránt hozzájárultak a termőföld pusztulásához.
Nyugat-Ázsia területének több mint háromnegyede sivatag, az állandó legelőterület egyre növekvő része szenved az eróziótól, mivel csökken a talajt fedő növénytakaró. Ráadásul a legelőterület termékenysége is romlik a rossz mezőgazdasági gyakorlat következtében. A mezőgazdasági használatra alkalmas területek elvesztése akut probléma Jordániában, Irakban, Libanonban, Szíriában és Jemenben, ahol kevés a termőföld, az csupán a tenger- és folyópartok keskeny sávjára korlátozódik. Ezekben az országokban az öntözött területek a nagyvárosok közelében találhatók, a mezőgazdasági földek mind nagyobb hányadát foglalják el a városok, utak, ipari létesítmények, épületek. Ennek ellensúlyozására új területek művelésbe vételével próbálkoznak. A sivatagtól elhódított területek termelékenysége azonban az esetek többségében csak töredéke a régi, elveszett területekének.
Libanonban a föld lepusztulása a lejtős területeken a legjelentősebb, ezek ugyanis egyaránt ki vannak téve az erdőirtás és a talajerózió hatásainak.
A legelők kizsákmányolása. Ez az egyik legjelentősebb oka a növénytakaró elveszítésének, különösen Szaúd-Arábia északi térségeiben, illetve Omán déli részén. Olyan országokban, mint Bahrein, ugyancsak jelentős a növénytakaró eltűnése, elsősorban a városiasodás következtében. Omán part menti síkságai különösen megszenvedték az urbanizáció, az építkezések, a turizmus hatását.
Egy másik súlyos probléma a száraz földterületek sótartalmának növekedése, különösen Nyugat-Ázsia alacsonyabban fekvő részeiben. Irakban például a sótartalom növekedése és a vizenyősödés az alacsonyan fekvő Rafidain-síkság területének több mint felét érinti.
Az állattenyésztés ugyancsak veszélyezteti az egyébként is sérülékeny földeket. A jelentős életmódváltozás, a modern termelési rendszerek bevezetése e térségekben egyre jelentősebben felbillenti a felhasználás és e területek tűrőképességének kényes egyensúlyát. Ez jelentős lepusztuláshoz, sivatagosodáshoz vezetett, és veszélyezteti a nomád és sivatagi népesség hagyományos életstílusát. A Jemen területéről készült statisztikák azt mutatják, hogy a talaj lepusztulása miatt művelésből kikerült földterület aránya az 1970–80 közötti 0,6 százalékról az 1980 és 1984 közötti időszakban 7 százalékra növekedett.
A sivatagosodás, a föld lepusztulása, a talajerózió hatással van a térség élelmiszerellátásának biztonságára. Nyugat-Ázsiában becslések szerint 1993-ban 10,7 milliárd dollár értékű élelmiszer hiányzott, 4 százalékkal több, mint az előző évben. A sivatagosodással párhuzamosan növekszik a terület népessége, s várható, hogy az élelmiszerhiány drámaian megnövekszik a jövőben, a térség legtöbb országa teljes mértékben kiszolgáltatott lesz az élelmiszerimportnak.
Őshonos növény- és állatvilág pusztulása. Nyugat-Ázsiában az őshonos növény- és állatvilágot fenyegetik a fejlődés hatásai. A túllegeltetés és a tenyésztési területek helytelen kezelése a természetes növénytakaró elvesztéséhez vezetett.
Az erdőirtás növekvő aggodalomra ad okot Jemen, Omán és Jordánia magasabban fekvő területein. A túlhajtott halászat, a szennyezés, az élőhelyek elpusztítása (a mocsaras vidékek feltöltése és új földek művelésbe vétele révén) egyaránt károsítják a tengeri biodiverzitást. Mindezek következtében a hal- és rákhozam a Perzsa-öböl egész térségében csökkenő tendenciát mutat.
A föld alatti vízkészletek apadása az Öböl nyugati részén a természetes édesvízi források egyedi ökoszisztémájának pusztulásához vezet, nagyszámú növényt és állatot fenyeget. Ez az ökoszisztéma korábban elterjedt volt Szaúd-Arábia keleti területein és Bahreinben. Jordániában az Azraq-oázist a talajvíz túlzó kivétele veszélyeztette. A túlzott vízkivétel nem csupán a talajvíz eltűnéséhez vezet, hanem a talaj szikesedéséhez is, amely pedig további negatív hatást gyakorol a terület élővilágára.
Nyugat-Ázsia állatállományának számos tagja, a dámvad, a strucc, a vadkecske és az antilop egyaránt a kihalás szélére került a korlátozás nélküli vadászat miatt. A vadállományt fenyegeti az élőhelyének elveszítése, az erdők kivágása is. A térségben a természetes erdőterület 11 százalékkal csökkent a nyolcvanas években, és a természetes erdőtakaró ma az egész felszínnek kevesebb, mint egy százalékát borítja.
Összességében kevés az információ az állatvilágról, az is elsősorban az emlősökre és a madarakra vonatkozik. A térség számos országában jelenleg folyik a fajták összeírása.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi