Tartós szerves vegyületek (POP – Persistent Organic Pollutant).

Full text search

Tartós szerves vegyületek (POP – Persistent Organic Pollutant).
Ezeket az anyagokat a különböző tanulmányok eltérő módon határozzák meg és különbözőképpen csoportosítják. Olyan vegyületekről van szó, amelyek huzamosabb ideig tartózkodnak a légkörben (erre utal a „perszisztens” kifejezés = állandó, tartós), de később „kimosódnak” onnan, bekerülve az élővizekbe, tengerekbe, bizonyos esetekeben telítetődnek.
Közös tulajdonságuk:
1. a bioakkumuláció: az élő szervezetekben földúsulnak, valamilyen módon bekerülnek a táplálékláncba is (pl. a tengeri halak); először a DDT elnevezésű növényvédőszernél tapasztaltak bioakkumulációt;
2. nem egyformán veszélyesek: egy ENSZ-bizottság (Ad-hoc preparative working UN Economic Commission for Europe) egyebek között éppen toxikusságuk és egyéb káros tulajdonságaik alapján rangsorolta e vegyületeket (1995 júniusában); e munkabizottság listáján 32 vegyület szerepel, közülük 28-at rákkeltőnek minősítettek (legalábbis nagy valószínűséggel van ilyen hatásuk). A besorolás szempontjai voltak:
1. illékonyságuk, a talajban, a vizekben, a légkörben való megjelenésük és kimosódási hajlamuk,
2. toxikusságuk, feldúsulásuk, keletkezésük, felhasználásuk módja,
3. milyen kockázatokat rejtenek magukban.
Keletkezési forrásaik:
– a szerves vegyületek gyártási folyamatai (növényvédőszerek, oldószerek stb.);
– a termékek felhasználása, szállítása, tárolása, szivárgás, kiömlés;
– a helyhez kötött és mozgó források, tüzelőanyag, szén, tüzifa felhasználása;
– hulladékégetés, hulladékelhelyezés, -tárolás, kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, vaskohászat, színesfém-kohászat, cement-, üveg- és papírgyártás, útburkolat, növényvédő szerek felhasználása.
A bizottság a következő csoportokba sorolta ezeket a vegyületeket.
1. csoport. PAH-vegyületek (Polycyclic Aromatic Hydrocarbons). Többgyűrűs aromás szénhidrogének. Főleg kipufogógázokban, a kőszénkátrányban jelenlévő, rákkeltő policiklusos aromás szénhidrogének. Általában hat ilyen vegyületet tartanak különösen károsnak: benz(a)pirén, benz(b)fluorantén, benz(g,h,i)perilén, benz(k)fluorantén, fluorantén, indeno(1,2,3,c,d)pirén. Ezekből származik az összes PAH-kibocsátás 20–40 százaléka. Egyes országok további négy vegyülettel egészítik a sort: benz(a)antracén, dibenz(a,h)antracén, krizén és fenantrén.
Némelyik ezek közül lecsapódik (adszorbeálódik) szilárd részecskék közé. Ily módon nem toxikus porok is toxikussá válhatnak, főleg, ha e vegyületek kis részecskékre csapódnak rá, amelyek úgy viselkednek a légkörben, mint a gázok, és a légkörben több száz kilométer távolságra is eljutnak a kibocsátás helyszínétől.
2. csoport. Poliklórozott bifenilek(PCB-k). Úgy keletkeznek, hogy egy vagy több hidrogénatomot a vegyületekben klóratommal helyettesítenek. Rendkívül veszélyesek, hulladékégetőkben nehéz megsemmisíteni ezeket. Korábban kondenzátorok hütőfolyadékának használták fel. Különösen a bennük lévő klór veszélyezteti a légkör ózonrétegét.
3. csoport. Dioxinok és furánok. A klóratomok száma és elhelyezkedése határozza meg kémiai és fizikai tulajdonságaikat. Ezek közül a 2,3,7,8 tetraklór-dibenzo-dioxin a legismertebb szintetikus méreg. Általában ezt választják alapul, és ehhez hasonlítják a többit, ennek toxikus értékét tekintik 1-nek. Ennek értelmében azokat az anyagokat tekintik károsnak, amelyek realtív toxikussága nagyobb vagy egyenlő 0,1-nél. Ezek közé tizenegy dioxin- és furánvegyület tartozik. Fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égése és a füstgáz lehűlése során keletkeznek, 250–500 Celsius fokos hőmérséklet-tartományban. Dioxin keletkezik a PCB-k, brómozott égéskésleltetők tüzelésekor.
4. csoport. Egyes növényvédő szerek. A legveszélyesebbeket már betiltották.
5. csoport. Brómtartalmú égéskésleltető anyagok. Ezek közé tartozik a dekabróm-difenil, dekabróm-difenil-oxid, oktabróm-difenil-oxid, pentabróm-difenil-oxid, tetrabróm-diszfenol. Korlátozott felhasználásúak.
6. csoport. Pentaklór-fenol. Valamikor növényvédő szerként és fakonzerválásra használták, a városi hulladék tárolásakor is keletkezhet. Erősen korlátozott a felhasználásuk.
7. csoport. Klórozott paraffinok, szénhidrogének és egyéb vegyületek, vegyi anyagok. Rövid és hosszú szénláncú klórozott szénhidrogének. Folyamatosan betiltották ezek használatát. Közéjük tartoznak a hexabróm-bifenil, a hexaklór-benzol, a szilének, a metilkloroform, a széntetraklorid, a triklór-benzol. Főleg oldószerekként használják. A biomassza-égetésből (főleg a kóolajfinomításnál) keletkezik a xilol, amely adalékként is szolgál az ólomcsökkenés miatt a benzin magas oktánszámának biztosításához. Az oldószergyártásból és -felhasználásból, illetve a közúti közlekedésből származik kibocsátásának 90 százaléka. Ugyancsak xilol kerül a levegőbe a tüzelőberendezésekből, a nem szabályozott hulladékégetés révén, a biomassza-égetésből.
A POP-ok egészségkárosító hatása. Egyes vegyületek rákkeltő, mutagén hatásúak, támadják az immunrendszert, idegrendszeri és magatartásbeli károkat okoznak, a magzat fejlődését is befolyásolják (mivel számos vegyület a placentán át kerül az emberi szervezetbe), károsodik a reprodukciós képesség, több generáción keresztül érvényesül ez a hatás.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi