Főként a síkvidékeken, ritkábban a hegy- és dombvidékeken, lefolyástalan lápteknőkben, feltöltődő morotvák helyén jönnek létre. A talajvízszint a tenyészidőszakban mindig magasan van. Egyes égerlápokban állandó a vízborítás, másokban felszínig nedves, esetenként nyár végére kiszáradó termőhelyeket találunk.
Az Északi- és Dunántúli-középhegységeben szórványosan fordulnak elő, Nyugat-Dunántúlon (őrség, Vend-vidék,) Dél-Dunántúlon (Belső-Somogy) és az Alföldön (Nyírség, szatmár-beregi sík, Duna–Tisza-köze, Hanság, Szigetköz) valamivel gyakoribbak.
A mézgás éger és magyar kőris értékes faanyaga miatt az égerlápok erdőgazdasági hasznosítás alatt állnak. Az égerlápokra nagy veszélyt jelentenek a különféle célzatú vízrendezések (vízelvezetések). Több, nagy kiterjedésű állomány (pl. a Hanságban, Ecsedi-lápon) e miatt ment tönkre. Száradó termőhelyü égerlápjaink csak akkor tarthatók fenn, ha a kellő vízutánpótlást meg tudjuk oldani.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.