Az éghajlatváltozás a vízkörforgalom erősödéséhez és a tengerszint emelkedéséhez vezet
Az éghajlatváltozás a vízkörforgalom erősödéséhez és a tengerszint emelkedéséhez vezet
Az édesvíz mennyiségének és eloszlásának változása egyaránt hatással lesz a mélységi és felszíni ivóvízkészletekre, az öntözésre, a hajózásra, az édesvízi ökoszisztémákra és az idegenforgalomra. A tavak és vízfolyások esetében a felmelegedés legjelentősebb biológiai következményei a magasabb északi szélességeken valószínűsíthető (nőhet azok biológiai eltartóképessége). Számos sekély tó és vízfolyás esetében a felmelegedés elősegítheti az eutrofizáció folyamatainak felgyorsulását. A legsúlyosabb vízszintcsökkenéssel a kis vízgyűjtő területű folyók, illetve a lefolyástalan tavak esetében számolhatunk. A vízellátás mennyisége és minősége már napjainkban is számos térségben súlyos probléma, így az e térségekben fekvő országokat különösen érzékenyen érintheti vízkészleteik további csökkenése.
A tengerszint-emelkedés hatására növekedhet a folyótorkolatok és a víztárolók sótartalma, módosulhat az árapály jelenség, gyakoribbá válhatnak a partvidéki áradások. Alkalmazkodási stratégiák és beavatkozások híján a tengerszint 50 centiméteres emelkedése 92 millióra, 1 méteres emelkedése 118 millióra növelheti a közvetlenül érintett lakosság számát. Ezekben az országokban a tengerszint-emelkedés belföldi elvándorlást, illetve az országok közötti menekülthullámot indíthat el.
