A Barczaság ásványvizei, s más forrásai.
A Barczaság ásványvizei, s más forrásai.
A Barczaság ásványos savanyuvizekben korántsem oly gazdag, mint a szomszédos Székelyföld, minek a kevéssé ásványtartalmú kőzetekben kell okát keresnünk. Én mindössze öt ásványos forrást ismerek a Barczaságon, ebből csak egy van felhasználva, az ugynevezett Zajzoni fürdő, mely a Hétfalu hasonnevű községében falusi közhelyen fakad fel; de a mint e szegény népnek mindenét, ugy az ottani gyógyforrásokat s a talajt, melyen felfakadnak, erőhatalommal lefoglalta Brassó, oda igen csinos fürdőházakat, sétányokat, lakhelyiségeket és vendéglőket épitettek Brassó gazdagabb polgárai. A zajzoni fürdő nemcsak a brassaiak kedvencz fürdője és kirándulási helye, hanem a szomszéd fejedelemségekből, sőt még távolabbról is jönnek oda betegek. Zajzonban két ivókut és egy fürdőmedencze van, melyeket majd e község leirásakor tüzetesen fogok ismertetni.
A Zajzonnal szomszédos Tatrangon szintén van egy ásványos forrás, a mely a zajzoni források közelében levén, ugyan azaonos lehet.
Hosszufalu felső végénél törtet le a Garcsin pataka, a Tatrangnak egyik tekintélyes mellékfolyama. A Garcsin egyik baloldali mellékpatakának a Detre patakának völgyében fakad fel ismeretlenül, az ugynevezett Büdösviz forrás; már messziről kénes illatjukról felismerhető ásványos források ezek, melyek vegybontva soha, sőt még megemlitve sem voltak. Ki tudja, a természet nagy gyógyszertárának minő kincse vár itt a jövő általi hasznositásra. Ily kénes források az ó-sánczi f. Hideg völgyben is roppant mennyiségben törnek elő.
A Barcza ötödik ásványos forrása a Bodza-szorosban van; ezek a bodzai vámon felül levő Malom vagy Sugópatak völgyébe rejtőzködő rakodó források, melyek a legcsodásabb mésztuff-lerakodásokat képezik s a legbámulatosabb természeti tünemények egyikét tárják a vizsgálódó elébe. Majd a Bodza leirásánál ezt is tüzetesebben fogom ismertetni.
Édesviz forrásokban a Barczaság nagyon gazdag, itt csak felemlitem, mint nevezetesebbeket, a prázsmári csodás bőségű forrásokat, melyeknek lefolyása rögtön malmot működtető tekintélyes folyamot alkot. Ily bő forrás, vagy vizokádó a zernyesti Riu forrás feje is. Megemlitendőnek vélem még a brassai- és a rosnyói Geschrengeket, vagy időszaki forrásokat, melyek szintén mint ritka természeti tünemények majd alkalomszerüleg bővebben lesznek ismertetve.
Magyarosnál egy tó van, melyet tengerszemnek tartanak. Szent-Péter határán pedig egy salétromtartalmú mocsár érdemel megemlitést.
