GYÁN. (GAN. JAN.)
GYÁN.
(GAN. JAN.)
(GAN. JAN.)
Gyán hajdan személynév volt,* mely községekre is átment. Igy Biharmegyének három Gyán községe emlittetik már a XIII-ik század elején, mind a hármat várnépek, a királyi vár szolgálatára rendelt emberek lakták, nevezetesen az egyiket ugynevezett «jobbágyfiak», kik az utazó főispán részére «szállás-adót» fizettek.*
FEJÉR GY: Codex dipl. V. 3. 259. 1.
Váradi regestrum: 323. 195. 241. és 272. okl.
E három Gyán község ma is fennáll Köte, Mező és Vizes előnevekkel. E két utóbbi a homorogi főesperesi kerülethez tartozott, de sem a bécsi codex, sem a pápai tizedjegyzékek nem emlékeznek felőlök s egyházi multjokról egyebünnen sem értesülünk. Annyit tudunk csupán, hogy Mező-Gyánnak középkori egyháza 1721-ben még állt, melynek némi maradványai, nevezetesen szentélye keleti oldalának félkörü fala Kovács Gergely pinczéjében, a mai helv. vall. egyház átellenében elvonuló házsoron még látható. Eszerént románkori egyház volt.
