1366-ban Huzyufalu néven írják az oklevelek. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1456-ban Nagyfalu, 1500-ban Hozwfalw, 1504-ben Langendorf, 1514-ben Hosszufolw, 1551-ben Hoszwfalu, 1625-ben Hosszúfalu (uo.) formában fordul elő.
A XIV. században Csernáthfalu Szent Mihály egyházához tartozik, annak filiája. 1456-ban még filia, de 1527-ben már önálló, s így bizonyos, hogy már a reformáció előtt saját temploma van (lásd Csernátfalunál).
Önállóságának jele, hogy 1544-ben Honterus már mestert is talál Hosszúfaluban. (Orbán: Székelyföld: VI. 163.)
A templom a megsokasodott hívek befogadására kicsinynek bizonyul, és ezért a XVIII. században bővítik, majd 1868-ban egészen újat építenek: „oly díszesen, hogy Hétfalu magyar templomai közt az első helyet méltán magának követelheti”. (Orbán: i.m. VI. 163.)
A reformáció idején a katolikus hívek mind unitáriusok lesznek, a templommal együtt. Lévén magyarok, tovább léptek a reformáció útján, de a brassói szász evangélikusok nyomására felszámolják a református egyházat: a papok egy részét megnyerik, másokat elűznek, mint 1646-ban Böszörményi Jánost, 1668-ban Krizbai Tamást, mert a lutheránus Szeli szerint „a hosszúfalusiak hite 1645-ben megfertőződött”. Így aztán hosszú ideig csak lutheránus egyház áll fenn Hosszúfaluban.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)
A református egyház a XVIII. században filia és csak a század elején lesz anyaegyház. (Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.