17. KISDEMETER
17. KISDEMETER
1334-ben jelentkezik először az oklevelekben Sanctus Demetrius néven (Györffy: Az Árpád-kori. I. 650.; Documente. XIV. C., III. 175.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), majd 1453-ban Kys-Demeter, 1587-ben villa Valteri formában. (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.)
1334-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Gothfridus a pápai tizedjegyzék szerint fél fertó ezüstöt fizet. Van, aki ide sorolja 1333-ból a Thrunek plebani címén befizetett 1 sectin ezüstöt is, mivel papja azonos, Gothfried. (Documente. XIV. C., III. 162.)
1527-ben két prédikátor: Johannes Lebedius és Cristian Heyz küzdenek a plébániáért. (Fabini)
XIII. századi román stílusban épült templom, melyből megőrizték a félkörívvel záródó szentélyt és a keleti ablakot. A XV. században gótikus stílusban átépítik, a fatorony helyett 1870-ben emelnek tornyot. (Fabini) Harangja 1554-ből való.
A Sanctus Demetrius megnevezés arra enged következtetni, hogy Szent Demeter volt a templom védőszentje.
Bár romladozó állapotban, de a templom ma is áll. Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt. A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
A lutheránus templom bejárata
