12. MEZŐMAJOS
12. MEZŐMAJOS
1256-ban Moys (Documente. XIII. C., II. 15.), 1344-ben Moyus (Documente. XIV. C., IV. 181.), 1450-ben Mayos (C. Suciu: Dicţionar istoric.) néven jelentkezik a forrásokban.
Középkori templomáról a következőket tudjuk: „1602 előtt a majosi ecclesia 10 forintért zálogba ad a köbölkutiaknak egy harangot, ea conditione, hogyha valamikor Majosfalva megépül, letévén a 10 forintokat az majosiak, az harangot tartoznak megadni a köbölkutiak az majosiaknak”. Ebből következik, hogy a XVI. században, sőt már jóval előbb egyházközség volt Majoson, annál is inkább, mivel korán, már a XIII. század közepén jelentkezik a falu az oklevelekben.
Ha egyházközség létezett, akkor temploma is volt. A harang haranglábra enged következtetni, de az egyházközség (ecclesia) már templomra.
„Majos nem épült meg”, s így a harang sem került vissza. (Ref. Névkönyv. 1891. VIII.) Középkori katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt.
A XVI–XVII. század pusztításai nagyon megviselik a majosi eklézsiát, a hívek annyira megfogyatkoznak, hogy később az egyházközség templomával együtt eltűnik.
Ma görögkeletiek lakják (volt görög katolikusok).
