28. MAGYARÓ
28. MAGYARÓ
1228-ban Moggoreunak írják (Documente. XIII. C., I. 233.), 1587-ben Mogioro (C. Suciu: Dicţionar istoric.) és 1602-ben Magyaros (uo.) a neve.
Temploma reformáció előtti. Szentélye a XV. században épült, boltozat nélkül, egyenlő szélességben a hajóval. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 231.) A XVIII. században bővítik.
1801-ben tűzvész pusztítja. Tornyát 1823-ban építik. Már a XVI. században úgy emlékeznek meg a templomról, hogy oda temetkeznek.
Értékes műkincsei az 1620-ból való ónkanna és 1660-as harang. (Ref. Névkönyv. 1894. 6.; Kovács: i.m. II. 656.) Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció korában református lesz és az is marad a templommal együtt. A XVIII. században is református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 187.), és azóta is az megszakítás nélkül.
Református templom
