127. TŰR
127. TŰR
1313-ban Balázs fiai, Herbord és Miklós birtoka. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 188.) 1350-ben Tyry, 1367-ben Tyur, 1369-ben Thyr, 1587-ben Theur, 1647-ben Tűr néven fordul elő az oklevelekben. (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, Lukács a pápai tizedjegyzék szerint (mely Tureknek írja a plébániát) 60 dénárt fizet, 1335-ben Domokos pap 60 dénárt, majd 50 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 88.; Batthyaneum. II. 140.; Documente. XIV. C., III. 125, 207.)
A templom román kori stílusjegyei is jelzik korát: a XIV. század elején vagy még előbb keletkezett. (Bíró: Erdély művészete. 23.)
A XVIII. század elejére a templom annyira romlásnak indul, hogy szél, eső, hó szabadon jár benne. („ventis, pulviis et nivibus pervium”). (Schematismus. 1882. 25.)
A templom bejáratánál torony is állott, de le kellett bontani. Helyette fatorony épül.
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 183.)
A templom elhanyagoltsága miatt, 1827-ben a református hívek saját egyházi hatóságiakkal ellentétbe kerülnek, mivel a templom javítására segítséget nem kapnak. Ezért elhatározzák, hogy katolikusok lesznek. Mivel anyanyelvüket részben elfelejtették, előbb a görög katolikus püspöknél próbálkoznak, aki a római katolikus egyházhoz utasítja őket; 70 család tényleg katolikus is lesz.
Kovács Miklós püspök és sok más jótevő adományából templomot építenek és római katolikus egyházközség alakul, jóllehet még a gubernium is szigorú vizsgálatot tart annak megállapítására, hogy szabadon döntöttek-e a katolikussá lett reformátusok, vagy kényszerítették őket. (Schematismus. 1882. 25.)
E század elején is református filia és római katolikus anyaegyház van. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
Református harangláb
Református templom
