18. BOLGÁRCSERGED
18. BOLGÁRCSERGED
1303-ban Bolgárchergeud, 1306-ban Cehrgeud Bulgaricum, 1336-ban Chergeud Bulgaricum, 1388-ban Bulgárfalu, 1587-ben utraque Czyergeud, 1625-ben Kis-Cherged néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 137.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, Egyed a pápai tizedjegyzék szerint 6 dénárt fizet. (Györffy: i.m. II. 138.; Documente. XIV. C., III. 124.) Utóbbi forrás Egyed pap befizetését mindkét Cserged esetében említi, s nem lehetetlen, hogy ekkor közös templomuk volt.
Az 1303-as oklevél már Bolgár előnévvel jelzi, így elképzelhető, hogy a török balkáni előretörése elől 1290-ben Vidinből ide menekült bolgárok települhettek Csergedre.
Az a tény, hogy kezdetben katolikus egyházuk van és a reformáció idején lutheránusok lesznek, kétségtelenné teszi, hogy megtelepülésük idején katolikusok voltak.
Amint azonban a görög katolikus Schematismul írja (1900), anyanyelvüket elfelejtették, átvették a románt, s az a ritka eset állt elő, hogy román anyanyelvű lutheránusok szokatlan egyházközsége élt tovább itt. 1620-ban kísérlet történik, hogy magyar református lelkipásztort helyezzenek ide.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 20.), és e század elején is az. Az utolsó lutheránus lelkipásztor (1920–1945) szerint a prédikáció románul ment, a népének bolgárul (Fabini).
További érdekesség: a megváltozott anyanyelv következtében többen görög katolikusok lesznek, és a jelen század közepéig meg is szűnik a lutheránus egyház, s templomát is magukkal viszik az áttérők. 1930-ban még 443 evangélikus van a faluban. 1948-tól görögkeletiek.
Görögkeleti templom
