1309-ben Drasseu, 1332-ben Drasov, 1380-ban Drassow, 1403-ban Drasso néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 140.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1309-ben plébániatemploma van, plébánosa, János ekkor szerepel a springi kerület egyes papjainak és a székeskáptalannak perében. (Batthyaneum. II. 127.; Documente. XIV. C., I. 93.; Beke: Az erd. egyházmegye. 99.)
1332-ben Miklós plébános a pápai tizedjegyzék szerint 9 dénárt fizet, 1333-ban 12 dénárt, 1334-ben 12 dénárt és ismét 2 garast, 1335-ben 15 dénárt. (Beke: i.m. 99.; Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 130, 161, 180.)
1345-ben Mihály comes örököseinek felsorolásában Drassót, mint a comes birtokát és a templom fölötti patrónusi jogát említik. (Documente. XIV. C., IV. 223.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt. 1676-ban a templom új harangot kap. (Orbán: Székelyföld. IV. 35.)
A XVIII. században református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 182.)
A XVIII. század második felében a katolizált gyalakutai Lázár János a reformátusoktól visszaszerzi a középkori templomot és modernizálja, melynek középkori jellegét elárulják stílusjegyei. 1782-ben lesz újra katolikus plébánia egyháza. A XIX. század végére azonban csak filiaként marad fenn, megfogyatkozott lélekszámmal, a szászsebesi plébániához tartozva. (Schematismus. 1881. 19–20.; György: A Ferencrendiek. 397.)
Az erdélyi főkormányszék 1805. évi rendeletéből az is kitűnik, hogy Lázár János fiát, Istvánt a reformátusoktól elvett javak visszaadására kötelezik, de a református egyház a hívek kevés száma miatt csak filia marad továbbra is. (Orbán: i.m. IV. 35.; Benkő K.: Marosszék. 223.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.