57. KONCA
57. KONCA
1291-ben villa Zekes néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1322-ben Zaszekes, Zazzekes, 1332-ben Kyszekes, 1461-ben Zekes, 1525-ben Koncza formában fordul elő. (C. Suciu: i.m.; Györffy: Az Árpád-kori. II. 185.)
1330-ban plébániatemploma van, papja szerepel a székeskáptalan és a sebesi dékánság papjai között létrejött megegyezésről szóló oklevélben: (Documente. XIV. C., II. 325.; Batthyaneum. II. 128.) A plébános neve Henchmann. (Györffy: i.h.)
1332-ben Tamás papja a pápai tizedjegyzék szerint 33 dénárt fizet. (Documente. XIV. C., III. 142.; Györffy: i.m. II. 185.)
Az első oklevelekben Székesnek nevezik, majd később Szászszékesnek. Valószínű, hogy még a szász telepítés előtt létezett, a szász telepítés pedig a XII. század fordulójára tehető. Így a templom is a XII–XIII. század fordulóján épülhetett. (Nägler: Die Ansiedlung. I 31.)
1322-ben katolikus szász lakossága van, mert Salgó vár tartozékai között így sorolják fel. (Documente. XIV. C:, II. 50.)
Konca községből került a Dévai Múzeumba Bachkay Miklós erdélyi püspök címere 1533–1534-ból. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 80, 222.; Arion: Sculptura gotică. 36.) 1313-ban a székesegyház birtoka. (Documente. XIV. C., I. 212.)
Korán elpusztulhatott, mert később a szász település alapján feltételezhető lutheránus lakosságról nincs említés.
A XVIII. században Drassóhoz tartozó református filia. (Benkő J.: Transsilvania. II. 182.)
