66. MAGYARIGEN

Full text search

66. MAGYARIGEN
1209-ben jelentkezik először az oklevelekben Crapundorph néven, majd 1225-ben Crapundorf, 1266-ban Yhuen, Ygun, 1299-ben Iguen, 1313-ban és 1347-ben Igen, 1366-ban Ungarice Igen, Saxonice Krappundorf formában. (Györffy: Az Árpád-kori II. 166.; C. Suciu: Dicţionar istoric)
II. András 1206. évi oklevele a legelső telepeseknek mondja az itteni szászokat, s így bizonyos, hogy a telepítés már az előző században megtörténik. (Documente. XIII. C., I. 31.) Sőt, feltételezik, hogy telepítésük összefügg a fehérvári katedrális építésével, s így már a XI. század is szóba jöhet a telepítés idejének meghatározásánál. (Nägler: Die Ansiedlung. 129.; Göllner: Geschichte der D. in R. 27.)
Mivel, mint katolikusok jöttek ide, bizonyos, hogy nem maradtak templom nélkül, így annak építése a XII. századra tehető.
Papját, Péter plébánost először 1328-ban említik az erdélyi püspök és a szász papok közötti vitában. (Documente. XIV. C., II. 253.)
1334-ben János a papja, aki a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben 1 márkát fizet, 1335-ben 3 márkát. (Beke: Az erd. egyházmegye. 84.; Györffy: i.m. II. 167.; Documente. XIV. C., III. 180, 205.) 1334-ben 217 füstöt számlálnak össze, és a plébánosra 3 és fél márkát és 1 kuntin híjával fél fertót vetnek ki. (Györffy: i.m. II. 167.; Documente. XIV. C., III. 342.)
1357-ben László a plébános (Beke: i.m. 84., jegyz.), és 1378-ban is (Beke: i.m., az Urkundenbuch. III. 499, 511. után.) 1399-ben és 1409-ben Miklós a plébános, aki egyben dékán is. (Beke: i.m. 18., jegyz., az Urkundenbuch. III. 339, 369. után.) 1451-ben név nélkül van szó plébánosáról. (Urkundenbuch. V. 312.) 1470-ben Simon jogtudor a plébános, aki egyben az erdélyi püspök helynöke is. (Batthyaneum. II. 130.) További plébánosok: 1510-ben Ancha, 1520-ban István, 1543-ban Péter. 1575-ben Emericus Regiovillanus. (Batthyaneum. II. 130, 131.) Várday püspök (1474–1524) ruháiból hagyományoz az igeni plébános javára. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 203.)
A középkori templomot a XVIII. században lebontják és helyébe 1787-ben olasz építészek által barokk templomot építenek. A középkori templomból, illetve annak XV. századi erődítéséből a gótikus kapubástya és a védőfalak egy része maradt meg. (Korunk. 1972. 355.) Az eredeti templom román stílusú bazilika volt.
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században erős református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 182.) neves papjával, Bod Péterrel, akinek síremléke a templom közelében van.
E század elején is református anyaegyház, megfogyatkozott lélekszámmal. (Helységnévtár. 1913.) A XVIII. század végén a katolikus egyház is újraéled, amikor Batthyány Ignác püspök kápolnát alakít ki lakásból, majd 1910-ben templomot építenek és plébániát szerveznek. (Schematismus. 1882. 21.)

Református templom

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi