15. GIDÓFALVA
15. GIDÓFALVA
1332-ben Villa Guidonis néven jelentkezik az oklevelekben (Beke: Az erd. egyházmegye. 105.; C. Suciu: Dicţionar istoric.; Orbán: Székelyföld. III. 48.), 1420-ban Gydofalvaként
(C. Suciu: i.m.) említik. Az 1567. évi regestrum 45 kapuval jegyzi. (Orbán: i.h.) 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Gergely a pápai tizedjegyzék szerint 9 régi banálist fizet. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 152.; Orbán: i.m. III. 48., 1. jegyz.)
A templom építési idejét még régebbre, az 1200-as évekre teszik, pontosabban 1236-ra, besorolva azon templomok sorába, amelyek a tatárjárás előtt épültek a Keleti-Kárpátok mentén Gyergyótól Háromszékig. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 159.; II. 689.; Bíró: Erdély művészete. 22.; Bálint I.: Judeţul Covasna. 186.) 1936-ban megtalálták a románkori szentély alapjait. (Székelyföldi vártemplomok)
1492-ben Gidófalvi Lukács a gidófalvi Boldogasszony-templom káplánja, tehát Mária-templom volt. (Beke: i.m. 105., jegyz.) Téves azonban Benkő József vélekedése, aki a helység nevét Guidóból származtatja. (Orbán: i.m. III. 48.)
Az 1500-as évek elején végzett átalakítások nyomán kapja a templom gótikus jegyeit: az új szentélynégyszögét, melyhez a nyolcszög három oldalával záródó apszis csatlakozik. (Kovács: i.m. I. 218–220., II. 689.)
Déli kapujának korát a XVI. század első felére teszik. Gyönyörű reneszánsz alkotás. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 99., 229.) Mennyezete kazettás. (Székelyföldi vártemplomok)
A templomot XV. századi kőfal veszi körül. Ebből emelkedik ki a tornya. A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció idején református lesz és az is marad templomával együtt.
A XVIII. században református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.)
Református templom
