17. ILLYEFALVA
17. ILLYEFALVA
Az 1567. évi regestrumban 62 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld III. 30.) 1332-ben Helyének írják, majd Villa elyének. (Beke: Az erd egyházmegye.105.; C. Suciu: Dictionar istoric.) 1431-ben Illiefalva (C. Suciu: i.m.), 1461-ben Illyefalva (uo.) néven szerepel a forrásokban.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 5 régi banálist fizet, 1333-ban 3 régi banálist,1334-ben pedig 2 banálist. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; Documente. XIV. C.; III. 152, 163.)
1443 előtt Antal (Antonius Siculus) a plébános (villa Sti Elie Siculorum de Sepsi), majd fehérvári dékán és kanonok. (Orbán: i.m. III. 31., 1. jegyz., az Új Magyar Múzeum. 1854. 41. után.)
Ezekből az adatokból az is világos, hogy a templom védőszentje Ilyés volt és a falu a temploma után kapta a nevét. (Schematismus.1882. 37.; Jakab– Szádeczky: Udvarhely vm. 109.; SZOKL. I. 146.) Első templomának építését a legrégibb templomok idejére teszik és Gyula konstantinápolyi megkeresztelkedésével hozzák kapcsolatba, ami után néhány keleti szent kapott templomot Erdélyben. Így Szent Ilyés a császári udvar szertartásainak könyvében szereplő V. Konstantin idején, ugyanakkor hiányzik a Szent László által felsorolt 29 szent között, akiket a templomok védőszentjéül ajánl. (Jakab–Szádeczky: i.h.) Ez feltevés.
A ma álló templom már a későbbi templomnemzedék képviselője. Építési idejét a XV. századra teszik, pontosabban 1443 tájára. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 689.; Schematismus. 1882. 37.)
A gótikus kor alkotása, de a reneszánsz virágdíszítés több változata is fellelhető stílusában. (Bálint I.: Judeţul Covasna. 193–194.)
A templomot 1782–1785-ben egészen átépítik, mivel a földrengés megrongálta. Ekkor kazettás mennyezetet kap.
Az 1802-es földrengés után új tornyot kellett építeni. (Székelyföldi vártemplomok)
A templomot kiterjedt területű kettős várfal veszi körül. A külső várfal szabálytalan hatszöget alkot, öt bástyával. Közülük három ötszögű, kettő négyszögű. A tornyot a belső várfal kapubejárata fölé építették. Ez egyben bástyául is szolgált. (Orbán: i.m. III. 34.) Orbán leírása óta a falak egy része leomlott. (Bíró: Erdély művészete. 51.; Entz G.: Székely templomerődök. 6.)
A falak hajdan sok vihart láttak. 1612-ben Báthori Gábor idején ellenállt Weiss ostromának. 1658-ban, 1661-ben tatárhad ostromolta és dúlta fel. Az 1658-as ostrom alkalmával csellel kerítették hatalmukba a várat és öltek le sok védőt s hurcoltak fogságba még többet. (500 koponyát számláltak és 800 fogoly esett áldozatul.) Többek között az árapataki, a szentkirályi, a kilyéni, a kisborosnyói református papok. (Orbán: i.m. III. 32.) .
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció korában református lesz, a templommal együtt, majd unitárius, és 1662-től újra református. (Orbán: i.m. III. 49.)
A XVIII. században református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.)
1701-ben Nagy Mózes a katolikusok részére fakápolnát építtet Szent Antal tiszteletére és pálosokat telepít a plébánia vezetésére. Ők 1786-ig, a rend feloszlatásáig vezetik a plébániát. (Gyéressy Béla: Documente Artis Paulinorum. I. 186.; Schematismus. 1882. 37.)
A romlásnak indult kápolna helyett 1754-ben kőtemplomot építenek. (Balogh I.: Magyar fatornyok. 159.) Ezt földrengés rongálja meg. 1824–1827-ben újjáépítik, de ez is veszélybe kerül, ezért 1867-ben egészen új templomot emelnek. (Schematismus. 1882. 38.)
A XVIII. században unitárius anyaegyház is van, de rövid időre. (Benkő J.: Transsilvania. II. 228.; Orbán: i.h.)
E század elején református és római katolikus egyház és templom van. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
Katolikus templom
