20. KÖKÖS
20. KÖKÖS
1461-ben Kewkews néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1567. évi regestrumban 34 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. III. 206.) 1666-ban Kökös (Suciu: i.m.) formában fordul elő.
Középkori oklevél nem beszél templomáról, de beszél maga a ma is álló templom. Ennek építési idejét a kora középkorra teszik, de lehet még korábbi is, mivel eredeti formái a román korra utalnak.
Szentélye egyenes záródású. A későbbi átalakítások sokat változtattak eredeti formáin. (Kelemen: Művészett. I. 61.) Építését Orbán Balázs tévesen a késő gótikus korra teszi (Orbán: i.m. IV. 84.), csak tornyát tartotta régebbinek. Tornya külön áll. (Négyszáz év. 1968. 27. kép.) Újabban javították.
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció korában átélik az akkori változásokat, s végül az unitárius vallásnál maradnak meg, és a templom is unitárius lesz.
A XVIII. században unitárius anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 228.), de református anyaegyház is van (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.) Vagy annak következtében, hogy a hívek egy része a reformáció korában megmarad reformátusnak, vagy (és ez a valószínűbb) az unitáriusok egy része újra református lesz, a Rákóczi György korabeli intézkedések során, amikor 1622-ben Sikó István sepsiszentgyörgyi református esperes az esperesi kerületből 62 unitárius eklézsiát térít át. (Orbán: i.m. III. 49.) Mivel a régi templom végleg az unitáriusoké marad, a reformátusok a megoszlás idején, kb. a XVII. század közepén, külön templomot építenek. Ez a templom később összeomlik és helyébe 1790-ben újat építenek. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 689.) Az 1940-es földrengés után csak komoly javítások után válik használhatóvá.
E század elején református és unitárius temploma van.
Unitárius templom
Unitárius templom
