35. SEPSIKŐRÖSPATAK
35. SEPSIKŐRÖSPATAK
1332-ben Kemuspotoknak, illetve Kecruspotoknak írják (Beke: Az erd. egyházmegye. 106.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1459-ben Kerespataka (C. Suciu: i.m.) néven említik az oklevelek. 1567-ben a regestrum Kewreospataka néven 20 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. III. 49.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, István a pápai tizedjegyzék szerint 5 régi banálist fizet, 1334-ben 4 régi banálist. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; C. Suciu: i.m.; Documente. XIV. C., III. 151, 201.)
A nagyon megromlott állapotba jutott templomot 1788-ban javítják, majd 1859–1868 között majdnem teljesen újjáépítik. (Schematismus. 1882. 40.)
Középkori stíluselemeiből semmit sem őrzött meg, ellenben az újjáépítéskor a régi falakból, mint később kiderült, megmentettek több részt, ugyanis azokon középkori falfestmények kerültek felszínre, ha töredékesen is: Kereszten függő Jézus, Szűz Mária, jelenetek Antiochiai Szent Margit életéből, Napkeleti bölcsek, az apostolok közül Fülöp, Jakab és Máté. A boltozaton Maiestas Domini felirat, mely hasonló a homoródihoz. (Schematismus. 1882. 40.; V. Drăguţ: Arta gotică. 209, 261/47.; Bálint I.: Judeţul Covasna. 259.)
Régi emlék a harang is 1512-es dátumával és a következő szöveggel: Meister Endres C. U. Kron hat dise glock gossen. (Orbán: i.m. III. 50.)
Érdekes adat a középkori településről, hogy 1382-ben János klerikust, Bálint fiát Kőröspatakról a szörényi püspök, Longo Campon szenteli diakónussá a kolostor templomában a câmpulungi (Campo Longo) guardian ajánlólevelére. (SZOKL. I. 78.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején átéli az új vallási változásokat: református, unitárius, majd ismét református lesz, de úgy, hogy egy része továbbra is unitárius marad és közösen használják a középkori templomot, a harangokat, sőt a templom vagyonát is, és közös alapból fizetik papjaikat.
Ez a közös birtoklás a XVI. század folyamán csak egy ideig tart, mert 1735-ben Kastal János vizitációs jegyzőkönyve szerint a Veres-templomnak nevezett középkori templom az unitáriusoké marad, a reformátusok pedig Kálnoky Farkas patrónusuk révén külön templomot kapnak. (Schematismus. 1882. 40.)
A reformáció korában a katolikusok sem szűnnek meg teljesen, a Kálnoki család 1426-ban épült kápolnáját használják. A kápolna a Kálnoki-kastély északi oldalán csatlakozott a kastélyhoz s építési dátumához híven gótikus stílust képviselt. (Orbán: i.h.)
A XVIII. században megszaporodó katolikusok 1752-ben kérelmezik az egykori katolikus templom visszaadását, arra is hivatkozva, hogy a szenvedő keresztrefeszített Krisztus és a Boldogasszony képe a katolikus korra emlékeztet. A kérésük csak 1781-re teljesül, amikor az unitáriusok nem kis ellenkezése ellenére visszaadják a katolikusoknak, akik csak hatalmi beavatkozással veszik birtokukba a templomot és a parochiális épületeket, sőt a külső birtokokat is. (Orbán: i.h.; Schematismus. 1882. 40.)
A XVIII. században református és unitárius anyaegyháza van (Benkő J.: Transsilvania. II. 191, 228.), és e század második felétől, 1781-től katolikus anyaegyháza is. (Schematismus. 1882. 40.)
Más egyház nem volt Sepsikőröspatakon.
Katolikus templom
