Az 1567. évi regestrumban szerepel először 30 kapuval Zent Emreh néven. Ugyanekkor külön faluként jegyzik 26 kapuval Bedecs tízesét a mai Szentimrének. (SZOKL. II. 221.) 1583-ban Szentimreh, 1602-ben Szent Imre formában fordul elő. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
A falu Szent Imre tiszteletére szentelt templomától kapta nevét és ez bizonyossá teszi, hogy első temploma egykorú volt a többi szomszédos – szentekről elnevezett – templomokkal, vagyis a XIII–XIV. században már román stílusú templom állott itt.
A mai templom a XV. századi, de nagyon kivetkőztetve gótikus kori formáiból. Ugyanis 1767-ben újjáépítik. A hajót teljesen új formába öltöztetik. A régi templomból megmarad a torony és a szentély, de azok is átalakítva. Az egykori hálóboltozatnak és gótikus záróköveinek csak nyomai állapíthatók meg. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 73, 347.; Schematismus. 1882. 63.) Falfestmény-maradványok is előkerültek.
1591-ből Antal plébános neve ismeretes. (Beke: Az erd. papnevelde. 114.)
A XV. századi templomnak értékes maradványa egy szárnyasoltár. E század elején Kovács Balázs plébános a templom padlásán fedezte fel, míg 1929-ben Léstyán József a toronyban talált még két töredéket. Két hatalmas méretű szárnyon a karácsonyi és húsvéti ünnepkör képei láthatók. Egy nagyobb, XV. század végi szárnyasoltár részei voltak.
Két nagyobb méretű táblakép egy másik szárnyasoltár része lehetett, mert méretei nem találnak a fenti szárnyakhoz. Régebbiek és kivitelben is mások. Az egyik a töviskoronázást, a másik a golgotai jelenetet örökíti meg. (Az Oltár. II. 59.; Balogh J.: Az erd. renaissance. 125, 157.; Erd. Tudósító. 1943.; V. Drăguţ: Arta gotică. 254.)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.