16. CSÍKSZENTMIHÁLY

Full text search

16. CSÍKSZENTMIHÁLY
1333-ban jelentkezik először az okiratokban de Sancto Michaele néven. (Orbán: Székelyföld. II. 73.; Beke: Az erd. egyházmegye. 179.) 1539-ban Zent Mijhal, 1552-ben Zent Mihal (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában szerepel. 1567-ben a regestrum 64 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 221.) 1602-ben Szent Mihálynak (C. Suciu: i.m.) írják.
1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 1 garast, majd 3 banálist fizet. Ugyanezen évben Beke pap is 3 banálist fizet, 1334-ben ismét János 2 régi banálist. (Beke: i.m. 179.; Orbán: i.m. II. 73., 2. jegyz.; Documente. XIV. C., II. 164, 199.)
A falu neve is tanúság, hogy a XIV. század elején Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma volt.
A hagyomány a templomról két régebbi dátumot őriz. Orbán Balázs (i.h.) Szepesi püspök feljegyzéseit idézi, mely szerint a tornyon az 1103-as évszám volt olvasható.
Az 1785. évi vizitációs jegyzőkönyv 1188-as dátumról ír, a hagyományra hivatkozva; ezzel kapcsolatban a Schematismus (1882. 73.) megjegyzi, hogy ez talán 1488 lehet.
Egyik dátumot sem állítják hitelesnek. De kétségtelen, hogy itt a pápai tizedjegyzék kora előtt templom állott, s annak eredete nem eshetett nagyon messze az idézett dátumok korától.
Kétségtelen továbbá, hogy a mai templom inkább az 1488-as évhez kapcsolható, amire az apszis egyik gyámkövén kifaragott címer is bizonyságot nyújt, amely a Hunt–Pázmán nemzetségé. Ebből a nemzetségből származik János, aki 1457–1467 között erdélyi vajda volt. (Köpeczi–Sebestyén J.: A középkori nyugati műveltség legkeletibb határai.; Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 226.; Entz G.: Székely templomerődök. 3.)
Van azonban régebbi része is, éspedig a templom főbejáratának kapubéllete, amely a román–gótikus átmeneti korból való és a XIII–XIV. század fordulójára tehető.
Gótikus szentélye később épült a hajóhoz. A bordázat záróköveinek egyikén Jézus szenvedésének jelképeit faragták ki (kalapács, harapófogó, szeg), a másikon Mária jelképeként: rózsa. (Banner: Csík.; Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 70.). Az apszis záródása poligon.
A hajót 1819-ben bővítik, de megőrzik a régi falakat, amelyeken falfestmények tűntek elő. Az egyik töredéken, a diadalív közelében, Krisztus látható a kereszten, két oldalán Mária és János térdel. Az északi fal felső részén Szent László legendájának töredékei. Nagyon hasonlít a derzsihez, s így kora az 1400-as évek elejére, kb. 1420-ra tehető. Elrendezése a korábbi gelenceihez is hasonlít. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 48/49, 140/35.)
Az ablakokat a bővítéskor átalakították, de az eredetiek nyomai kivehetők.
Az 1731. évi vizitációs jegyzőkönyv három oltárról beszél. A nagyobbikon Szent Mihály szobra állott, amelyet nagyon réginek tartottak. (Schematismus. 1882. 73.) Balogh Jolán szerint (i.m. 141/8, 128, 157.) az 1510–1520-as években készült. A Csíki Múzeum őrzi. (Endes: i.m. 71.)
Magas, karcsú tornya mai formáját a XVIII. század elején nyerte, amikor magasították, de ablakai még a gótikus kor jegyeit hordozzák. (Endes: i.h.; Schematismus. 1882. 73.)
A templomot lőréses és bástyás várfal veszi körül.
A középkori Szentmihály tiszta katolikus falu és megmaradt mindvégig katolikusnak.
A XVIII. században katolikus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.) és e század
elején is csak katolikus templom van. (Helységnévtár. 1913.)

Katolikus templom

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi