2. CSÍKDELNE
2. CSÍKDELNE
1333-ban Dolna néven jelenik meg a pápai tizedjegyzékben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 178.; Documente. XIV. C., III. 164.) 1495-ben Delne formában fordul elő. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Barabás: SZOKL. VIII. 168.)
1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, István a pápai tizedjegyzék szerint 3 (vagy 8) banálist fizet, 1334-ben 2 garast, 1334-ben a Sancto Ioanne papja, István 1 garast.
1333-ban a plébániatemplom Delne néven azonos Szent János-templomával, amely Delnétől nyugatra, Csicsó felé áll magányosan, a mező közepén. Keresztelő Szent János nevét viseli. Azt a határrészt, ahol a templom áll, egykor Torda-völgyének nevezték, s itt volt a rég elpusztult Tordafalva.
Csak a templom maradt meg, mint a közeli Delne, Pálfalva és Csicsó közös egyháza. (Vámszer G.: A csíkdelnei Szt. János-templom. 2.)
1591-ből plébánosa nevét is ismerjük: Árkosi Mihály (presbyter templa Joannis). (Beke: Az erd. papnevelde. 115.)
Építési idejét az 1450–1500-as évekre teszik. A korábbi időkből román kori elemeket is őriz, ami természetes, hiszen a fenti adatok szerint az előző század elején már plébániatemploma van. (Banner Z.: Csík.; Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 218.)
Szentélye lényegében megőrizte eredeti formáját: nyolcszögből képzett három oldallal zárul, mennyezete csúcsíves, kőbordákkal, kehely idomú gyámkövekkel, az egyiken olasz lófőpajzzsal. Három boltívzáró kövén olasz pajzs, kis szívszerű tojásformával. Az elsőn kereszt, a másodikon egy alkar, kezében égő gyertyával vagy fenyőtobozzal, a harmadikon négylábú állat (ló vagy farkas) látható (Balogh J.: Az erd. renaissance. 148.; Vámszer G.: i.m. 5.)
A szentély keleti falán befalazott csúcsíves ablak nyomai vehetők ki. Többi, volt csúcsíves ablakait, kivéve a sekrestye kisablakát, körívesekké alakították.
Kőajtókeretei eredetiek: a déli bejárónál a legdíszesebb, a torony alatti és a sekrestye ajtaja egyszerű késő gótikus. (Orbán: Székelyföld. II. 60.; Vámszer G.: i.h.; Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 337.; Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 223. Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink.) Megmaradt – áthelyezve a leckeoldalra – a csavart kötélszegélyű fali szentségfülke, amely a népies gótika képviselője.
A hajó boltozatát 1613-ban (mások szerint 1673-ban) festett kazettás mennyezettel helyettesítették, középen egy Mária-képpel külön keretben. Virágdíszei az erdélyi reneszánsz gyönyörű példái. (Entz G.: i.h.; Kelemen: Művészett. I. 41, 235.; 3. jegyz.)
A templom déli falán a többszörös mészréteg alól falfestményeket tártak fel 1934-ben. Ezek: Krisztus a Golgotán, Máriával és Magdolnával, két sirató asszonnyal; Szent Mihály a pallóssal; Szent Péter a kulcsokkal és Bibliával. Vannak még máshol is nyomok. A régi csíksomlyói kegytemplom homlokzati – XV. századi – festményeinek mintájára készülhetett. (Balogh J. : i.h.)
A zömök torony minden ablaka csúcsíves. Szárnyasoltára, amint dátuma jelzi, 1575-ből származik: Keresztelő Szent János, karácsonyi és pünkösdi, valamint húsvéti ünnepkör képeivel. (Vámszer G.: i.m. 910.; Az Oltár. II. 59.; Balogh J.: i.m. 148.)
Delnén, a falu szélén, egy kis kápolna áll, ez ma a falu rendszeresen használt temploma. A XV. században épült poligon záródású gótikus szentéllyel, csúcsíves diadalívvel és ablakokkal. A XVIII–XIX. század fordulóján bővítik és átalakítják, ablakait lekerekítve. (Endes: i.m. 72, 338.)
Csíkdelne mindvégig katolikus. A XVIII. században katolikus plébánia (Benkő J.: Transsilvania. II. 163.) és a század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
A katolikus templom belseje
