9. ZSÖGÖD
9. ZSÖGÖD
Az 1567. évi regestrumban jelentkezik először 20 kapuval a Szeredához tartozó Mártonfalvával együtt. (SZOKL. II. 220.) 1690-ben Sögöt, 1725-ben Sögötfalva (C. Suciu: Dicţionar istoric.) néven szerepel.
Szép kis temploma XV. századi, a gótikus kor alkotása. Szentélye gótikus jellegét boltozott mennyezete, szentségfülkéje, szárnyasoltára és Mária-szobra őrizte meg.
A Mária-szobor a csíksomlyóival egykorú: 1510–1520 körüli. „Csaknem szó szerint ismétli a somlyói Madonna kompozícióját, csupán redővezetésében mutatkoznak változások, egyszerűsítések, amelyek a középszárnyon már kissé renaissance felé hajlanak”. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 128.) A szárnyasoltár felirata szerint későbbi: „A.D. 1673 die 3 Apr. Ex industria A.F.R. Pauli Szépvizi, parochi ejusdem. Expensis Mdg Mathei Barabás, qui obiit 26 Iunii 1673. Renovátum 1873.”
Az oltárszárnyak kifelé nyílnak, Jézus életét és szenvedésének történetét szemléltetik. A főoltár felső részébe beépített, a Szentháromságot ábrázoló olajfestmény régebbi, mint az oltár. (Az Oltár. II. 59.; Bíró: Erdély művészete.)
1707-ben a zsögödi Mikó család bővítteti, meghosszabbítva hajóját nyugat felé. A hajó, falainak egy része a régi templom öröksége, akárcsak a gótikus ajtó- és ablakkeretek.(Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink.; Endes: Csík, Gyergyó,
Kászon. 72.)
Régen Szentlélek filiája volt, e századtól Csíkszereda filiája, majd 1988-tól önálló plébánia.
Kezdettől katolikus. Más templom, egyház nem volt és ma sincs.
Katolikus templom
Zsögödi Madonna
