19. FIRTOSVÁRALJA

Full text search

19. FIRTOSVÁRALJA
1459-ben Váralyafalva néven jelentkezik a forrásokban (C. Suciu: Dicţionar istoric.), régi neve Besenyőfalva volt. 1567-ben a regestrum 2 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 220.) 1602-ben Váralyának (Jakab–Szádeczky: Udvarhely vm. 305.) említik.
Középkori temploma nincs. Katolikus lakói a reformáció korában a változások után unitáriusok lesznek és Enlakához tartoznak.
1620-ban önálló egyházzá szervezkednek és kis fatemplomot építenek. 1701-ben nagyobb templomot építenek, majd 1801-ben a ma is álló kőtemplomot. (Balogh I.: Magyar. fatornyok. 183.) 1840-ben tornyot kap.
A XVIII. században unitárius anyaegyház (Benkő I.: Transsilvania. II. 228.) és e század elején is csak unitárius egyháza és temploma van. (Helységnévtár. 1913.)
A Váralja elnevezés a falutól északra fekvő Firtos-hegy tetején álló egykori várra utal, amely a XII. századi határvédő várrendszer egyik pontja volt. Magáról a várról régebbi oklevél nem beszél, de beszélnek a fennmaradt romok és a várfal kirajzolódó alapjai.
A vár talán még a tatárjárás előtt elveszíti jelentőségét és ezért hagyják az idő vasfogának áldozatául.
A vár területén azonban nem szűnik meg az élet, amint azt a későbbi, XIII. századi templom feltárt alapjai bizonyítják. 35 lépés hosszú hajója, 7 lépés hosszú és 6 lépés széles szentélye félköríves apszissal zárult. A szentély falai részben fél-másfél méter magasságban állanak, a hajónak csak a talajban eltemetett s részben feltárt alapjai maradtak meg. Ez is korán, talán még a reformáció előtt gazdátlanná válik, vagy ha addig lakták is szerzetesek – mert több épület nyomai is fennmaradtak a reformáció korában elnéptelenedik. (Orbán: Székelyföld. I. 127.) Mindezeket az 1958. évi ásatások megerősítik.
1737-ben minoriták telepednek le a vár területén, és részben a régi romos épületek felújításával rendházat alapítanak. Nem lehet megállapítani, hogy magát a templomot is megújították-e vagy csak azt a kápolnát használták, amelyet 1725-ben Atyhai István gyergyói főesperes építtetett Szent János tiszteletére, és kis otthont, amelyet később bővítve a minoritáknak adományozott. (Schematismus. 1882. 177.)
A minoriták – miután rendházukat egy nagy vihar annyira megrongálta, hogy összeomlással fenyegette – 1783-ban Etédre költöznek, onnan pedig rövid tartózkodás után a Korond melletti Árcsóra, majd Marosvásárhelyre. (Orbán: i. m. 128.; Schematismus. 1882. 178.)
Távozásuk után az üressé vált templomon meg kápolnán újra a pusztulás és enyészet lesz úrrá. A Firtos egy másik csúcsán, a vártól délre, a Szent Péter-hegyesének nevezett helyen egy másik kápolna maradványait tárták fel, melynek apszisa félkör alakú volt. Orbán szerint (i. m. 129.) Szent Péter tiszteletére szentelt kápolna volt, ahol hajdan népes búcsúkat tartottak. A kápolna építési formája is a XIII. századra utal. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék 140.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi