24. HOMORÓDSZENTMÁRTON

Full text search

24. HOMORÓDSZENTMÁRTON
1333-ban de Sancto Martine néven jelentkezik a pápai tizedjegyzékben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 175.; Orbán: Székelyföld I., 6. jegyz.) 1487-ben Zentmártonnak (C. Suciu: Dicţionar istoric.) írják. 1567-ben a regestrum 27 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 218.) 1636-ban már Homorod-Szent Márton (C. Suciu: i. m.) a neve.
1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, Ábrahám a pápai tizedjegyzék szerint 8 régi banálist fizet, 1334-ben 10 banálist. (Beke: i. h.; Orbán: i. h.; Documente. XIV. C., III. 169.) 1333-ban ismert Szent Márton neve is, tanúja Szent Mártonról elnevezett templomának.
1514-ben Antal a plébános, aki azonos lehet egy 1523-ban feltűnő, Kányádról származó, de szentmártoni Antal plébánossal. (SZOKL. I. 327., III. 228.)
A középkori templomot 1888-ban lebontják, de a rá vonatkozó sok fennmaradt leírásból, az Orbán Balázsé a legrészletesebb. (Orbán: i. m. I. 161–162.) Leírása szerint formájában két kor stílusa ötvöződött egybe. A román stílus korát a köríves déli kapu és szintén köríves nyugati főkapu és a szentélyben a 6 köríves mélyedéssel készült fali papiszék képviselte. Ezek alapján a templom építésének idejét a román kor átmeneti korszakára, a XIV. századra teszi.
A templom lebontása után az új templom keleti homlokzatán megörökítették elődjének feltételezett építési idejét, miszerint a XII. században épült.
A román kori templom a XV. század végén, a gótikus átépítés során kapott új formát: az eredeti sík mennyezetet hálóboltozat váltja fel, új, a hajóval megegyező szélességű szentély épül, két boltszakasszal és sokszögű záródással, díszes ülőfülkékkel. A hajó is gótikus formát kap, a hálóboltozat és a külső pillérek által. Csúcsívesek lesznek az ablakok. E kornál korábbiak a falfestmények, amelyeket 1884-ben Huszka tárt fel. A felső képsorban Szent László legendája volt látható (Kihallgatás; A magyarok felvonulása; Részlet a harcból, A menekülő leányrabló kun; A kun lefejezése; Három fegyvertelen férfi). Alatta Szent Margit legendájának képsora 10 jelenetben: Követség a király előtt; Margit eljegyzése; Trónon ülő király, melynek csak a lába látszott; Margit megkorbácsoltatása, kínzása; Margit és két poroszló; A király egy bálvány előtt; Margit megkorbácsolja a bálványt; Olajban főzik; Lefejezése; Két angyal az égbe viszi lelkét; Testét a sírba helyezik. (Kolozsvári Közlöny. 1883. IX. 7., 204. sz.; Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 162–164.) A képsort több helyen megcsonkították az utólag ráépített boltívek. A szentély ívmezőjében feltárt képek: Szent Kristóf, a vállán ülő kis Jézussal,
IES-HRS betűkkel; Kálvária; Sírbatétel; Pokol; Mennyország, amelynek ajtaját Péter nyitja meg, lába alatt BELIAL felirat és egy torz fej.
A Szent László legenda képsora XIV. századi, a Margit legendáé valamivel későbbi.
A szentély falképeit már a gótikus boltozás után, a XV–XVI. század fordulóján festették. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 37/76.; Bíró: Erdély művészete. 65.)
A templomot az 1789. évi vizitációs jegyzőkönyv szerint 6, Orbán szerint (Székelyföld. I. 161–162.) 7 bástyás várfal vette körül az 1613–1629-es évekből. Egyik – ez lehet a hetedik – az a toronybástya, mely a XVII. század előtti kőkerítés keretében is fennállott, mint kaputorony. A középkori kőkerítést erősíthették meg, hogy biztosabbá tegyék a védekezést s elkerüljék azt a pusztítást, amelyben korábban része volt a templomnak a Báthori Gábor ellen betört tatárok részéről. (Entz G.: Székely erődtemplomok 2, 3, 6.; Kelemen: Művészett. I. 214, 217.)
A gótika idejéből származó tornyot magasították, legutóbb az 1775. évi renováláskor.
A várkastélynak számos ostromot kellett kiállnia. 1664-ből pl. felirat emlékezik meg az Ali basaféle pusztításról: „Hic chorus per manus gentium barbarorum, nefarias Turcarum destructus, in gloriam unius Dei Patris denue reaedificatus expensis Georgii Szász Anno Domini 1664.” (Orbán: i. m. I. 162.) (Szász helyett helyesen: Szakács.)
1691-ben is ostromolják, amiről egy zászlórúd felirata emlékezik meg, Bíró Gábor hősi halottal kapcsolatban: „Itt nyugszik nemzetes Bíró Gábor uramnak virágzó életének 23 esztendős korában, tatárok fegyvertől sok sebei után vitézül elhervadott teste. 8 8-bris 1691.” (Orbán: i. m. I. 163.)
1789-ben a várfal romos állapotban van, három bástyája már egészen leomlott. Helyreállítására nem kerül sor, pedig ez lett volna egyetlen élő tanúja a középkori építményeknek, mert a templomot lebontják és helyén 1888–1889-ben új templomot építenek. A régi bástyákból ma csak a toronnyá kiépített egyetlen bástya áll. (Dávid L.: i. m. 157, 164.)
A középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció idején átéli a kor vallási változásait és az unitárius vallásnál állapodik meg, s az unitáriusoké lesz a templom is. A lakosság egy kisebb része azonban megmarad reformátusnak, vagy visszatér, s annyira megerősödik, hogy 1777-ben már anyaegyháza van. Ebből a korból származhatott templomuk is, amelyet 1911-ben teljesen átépítenek. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 653.)
A XVIII. században két protestáns anyaegyháza van a településnek, templommal: református és unitárius. (Benkő J.: Transsilvania. II. 188, 228.) E század elején is hasonlóképpen. (Helységnévtár. 1913.)
A középkori templom a reformáció előtt és sokáig azután is központi egyháza volt a környék több falujának (Abásfalva, Homoródkeményfalva, Gyepes, Kénos, Homoródremete, Lókod). (Orbán: i. m. I. 162.)

Unitárius templom

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi