8. BÖGÖZ

Full text search

8. BÖGÖZ
Először 1333-ban jelentkezik az okiratokban Bugus néven. (Beke: Az erd. egyházmegye. 172.; Orbán: Székelyföld. I. 37., 14. jegyz.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1486-ban Begez (C. Suciu: i. m.), 1505-ben Bögöz (uo.) a neve.
Az 1567. évi regestrum Bgoz néven 39 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 219.) 1333-ban plébánia-temploma van, ebben az évben papja, Domokos a pápai tizedjegyzék szerint 13 banálist fizet, 1334-ben 9 banálist. (Beke: i. h.; Orbán: i. h.; Documente. XIV. C., III. 170, 200.)
1510-ből ismeretes plébánosa, Mátyás. (Beke: i. m 172., jegyz., a Tabular Albense. II. 397, 402. után).
A település eredetét a XI–XII. század fordulójára teszik, mert ebből a korból származó, félig földbe ásott lakások nyomait tárták fel.
Nem sokkal későbbi lehet a temploma. Az első okleveles adat (1333) már egy előbbi századból származó népes egyházközség templomáról tanúskodik. Ebből a korból származnak a hajó toronyfalai, a részben feltárt félköríves apszisra utaló alapok. Már a XIII. század végén egy előbbi templom alapjaira építik tovább a falakat 7–8 m magasságúra és a toronyfalhoz csatlakozó első oromfalat.
A nyugati kapu belső része román kori, de kőbéllete már csúcsívvel zárul. Az ívmezőben domborművek nyomai látszottak.
A XV. század második felében a templom kívül-belül gótikus köntösbe öltözik. Gótikus szentély épül, de az elődjénél magasabbra, és hasonlóképpen magasítják a hajó és a torony falait is. A templom alapterülete lényegesen nem bővül. A hajó deszkamennyezetét gótikus téglabordás, szövevényes hálóboltozat váltja fel, később pedig kazettás mennyezet.
A megmaradt ablakok csúcsívesek, kétosztású eltérő díszítéssel. A déli kapu szemöldökgyámos, pálcatagos kőkerettel.
A szentély ablakai is kétosztásúak, változatos mérművekkel, a gótikus kor tanúi. Ebből a korból való a lebontott sekrestye ajtókerete is.
A szentélyt szövevényes kőbordás hálóboltozattal látták el.
A kazettás mennyezet festéséről 1724-ből felirat tanúskodik. Stephan Fabritius és Dániel Philip festette.
A gyámkövek mind más és más formát mutatnak. A szentélyzáródás egyik gyámkövén fiatal női arc domborműve vehető ki. A szentély boltozatának csúcsán, a zárókövön sugaras naparc látható, a szentélynégyszög zárókövén pedig holdsarló, kétoldalt csillaggal.
A hajó téglabordáiból javítás alkalmával néhány faragványtöredék került felszínre.
A hajó boltozata 1724-ben beomlott, ezért deszkamennyezettel helyettesítették. A beomlásért a szentegyház bíráját vádolják hanyagsággal, mert „feles ruinák találtatván, mind a templom, mind a cinterem körül, nem urgeálta, ahol illett volna”. „A templom igen megrongált állapotban van” 1749-ben is.
Jeles értéke a templomnak az 1865-ben a mészréteg alatt felfedezett falfestmény-sorozat: Szent László legendája az északi falon, a XIII. század végéről (Szent László búcsúja a váradi püspöktől a Felvonulás, a Kunok üldözése, az Ütközet, a Leányrabló kun üldözése, amelyből egy ló látszik, a Párviadal, csonkítva, A kun legyőzése.)
A XIV. századból származtatják az Antiochiai Szent Margit legendáját megörökítő festményeket, melyek szintén az északi falon, a Szent László képsora alatt vannak, 11 jelenetben (Margit megkérése, A király elé idézése, A király előtt kísérőjével, A megkínzás, Ima a bálványoszlop előtt, Olajban főzés, Börtönben, A sárkány legyőzése, Glóriás fej lefejeztetése).
Az utolsó ítélet képsora valamivel későbbi lehet (1400-ból). Ez a fenti képsor alatt a következő jeleneteket ábrázolja: Utolsó ítélet, Üdvözültek csoportja, Feltámadás, Trónoló Krisztus, körülötte angyalok, apostolok, Szűz Mária, Szent János, Leviathan. Ettől keletre: Szent Dorottya, Veronika kendője, egy koronás szent és három szent sérült alakja.
Az utolsó ítélet képsorában rovásírást fedeztek fel: Atyai Están nevével és az utólag bekarcolt kisbetűs szöveggel: Hic fuit Gasp… De…
A felfedezés után (1865) újra bemeszelték, csak legújabban tárták megint fel.
A reformáció utáni bemeszeléskor a szentek jó részének szemeit kikaparták. (Dávid L.:
A középkori Udvarhelyszék. 83–84.)
A templom tornya román stílusú: fala kissé beugrik a hajó keretébe. A XIV. század elején átmeneti stílusban építik tovább, majd a XV. században gótikus formát kap. 1842-ben magasítják. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 160, 222, 251/2.; II. 705.; Ref. Szemle. 1960. 251., 1963. 41, 44.; Szőnyi: Régi magyar templomok. 228.; Balogh J.: Az erd. renaissance. 4l, 35/12.; Balogh J.: Mátyás király udvara. 105/2.)
A reformáció előtt a falu tiszta katolikus, a reformáció korának változásai után a református vallás állandósul és tartja mindvégig a templomot is.
1665-ben a katolikus kori oltárhuzat és egy miseruha még megvolt. (Ref. Szemle. 1963. 43.) Más egyház vagy templom Bögözön nem volt.

Református templom

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages