88. CSEKEFALVA
88. CSEKEFALVA
1567-ben a regestrumban Chijekefalva néven 15 kapuval jegyzik (SZOKL. II. 219.), 1602-ben Csekefalva (C. Suciu: Dicţionar istoric.) a neve.
Szentábrahámhoz tartozó filia volt. Valószínű azonban, hogy a reformáció előtt filiális kápolnája volt az anyaegyház temploma mellett, mert 1640-ben I. Rákóczi György régi „puszta kápolna” megépítésére ad engedélyt az unitárius anyaegyháztól elszakadt, és reformátussá lett csekefalviaknak: „Nem akarván azért azon csekefalvi reformátusokat templom nélkül hadni, azon puszta kápolnát autoritate nostra principali, nektek és prospritasoknak attuk és conferaltuk in perpetuum.” Megparancsolja, hogy a csekefalvi református híveket a kápolna megépítésében ne akadályozzák. Némelyek ugyanis – bizonyára az unitáriusnak maradottak közül – akadályozni próbálták. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 93.)
A reformátusok, akik elszakadtak a szentábrahámi unitárius anyaegyháztól, 1631. előtt Keresztúrra jártak, amíg Rákóczitól a kápolna birtokbavételére engedélyt nem kaptak. Meddig használták a kápolnát, nem lehet tudni, és ma helyét sem ismerik. A XVIII. században a reformátusok egyháza már anyaegyház, és hozzá tartoznak a szentábrahámi reformátusok is. Mai templomuk 1821-ben épült, a mennyezeten feltüntetett évszám szerint. (Dávid L.: i. m. 94.; Benkő J.: Transsilvania. II. 188.)
A XVIII. században az unitáriusoké is anyaegyház (Benkő J.: i. m. II. 227.), s mai templomukat a XVIII. század elején építik, amint azt 1732-ben a vizitációs jegyzőkönyvben megörökítik. (Dávid L.: i. m. 93.) Lakói a reformáció korában a változások után unitáriusok maradnak többségben, és továbbra is Szentábrahámhoz tartoznak. (Orbán: Székelyföld. I. 120.)
Református templom
