11. HARCÓ
11. HARCÓ
Az első okleveles adat 1332–1335-ben a pápai tizedjegyzékben található, ahol Hudzov, Hudsov formájában fordul elő. (Beke: Az erd. egyházmegye. 165.; C. Suciu: Dicţionar istoric.; Documente. XIV. C., III. 133.; Orbán: Székelyföld. IV. 211., 4. jegyz.)
1332-ben plébániatemploma van, Mihály nevű papja 2 régi banálist és 7 dénárt fizet, 1334-ben 1 régi banálist, 1335-ben 3 veröczeit és 12 sasost. (Beke: i.m.; Orbán: i.h.; C. Suciu: i.m.)
Középkori temploma ma is áll. Román stílusa alapján azok közé a templomok közé sorolják, amelyek Szent László kora és a tatárjárás közötti időben épültek. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 159, 203.)
Szentélye mai napig megőrizte eredeti félköríves formáját, boltozatát, keskeny köríven záródó ablakait, melyek ki- és befelé öblösödnek. A hajótól félköríves diadalív választja el. A hajó valószínűleg későbbi, mert déli kapuja már gótikus, vesszőékítményekkel tagolt.
A szentély román kori eredetét erősíti meg Entz Géza (lásd: Erdélyi Múzeum. 1943. 218.), valamint Bíró József is, aki az Árpád-kori templomok közé sorolja. (Erdély művészete. 25.)
Harangjait faharangláb hordozza (Ref. Névkönyv. 1903. LXXXVIII.).
A reformáció idején az addigi katolikus hívek templomukkal együtt reformátusok lesznek. Sem a középkorban, sem a reformáció korában más vallásról, templomról nincs adat.
Eredetét szemléltetik a XVI. század végéről feljegyzett helynevek: Banca erdő, Cserepad, Kisvölgy, Mocsár, Mocsáros szurdok, Nagy vápa, Nevetlen szurdok, Tövises oldal, Út átalja, Vendég erdeje, Zomba (SZOKL. VII. 406.); a múlt század közepéről pedig: Szilas, Bontza puszta, Völgy pataka, Fenék. (Benkő K.: Marosszék. 319.)
Az idézett Bontza pusztáról azt sejtik, hogy elpusztult falu helye volt. (Benkő K.: i.h.) Benkő szerint eredeti lakói már 1630-tól apadni kezdenek. (uo.)
Református templom
