1360-ban Saardról írt Sándur fia Miklós szerepel a forrásokban, de nem bizonyos, hogy erről a Sárdról van szó. (Barabás: SZOKL. VIII. 24.) 1502-ben azonban már biztos adat van erről a Sárdról. (i.m. 92.) Az 1567-i regestrumban egyetlen kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. IV. 65.)
Kis telep lehetett, mert a XVII. század közepén mint prediumot, pusztát említik. Ekkor Daczó Gergely telepít a csaknem teljesen lakatlan helységbe. (Orbán: i.h.).
Már a katolikus korban Kisszentlőrinc filiája, Szentlőrinc pusztulása után pedig Tompához tartozik. 1700-ra már annyian vannak, hogy a tompaiakkal folytatott vita szerint az egyházi terhek viselésében a sárdi református híveket egyharmad terheli. (Benkő K.: Marosszék. 299, 304.)
Abból, hogy a szentlőrinci harangot 1661 után maguknak tartották a sárdiak, kitűnik, hogy kápolnájuk vagy haranglábjuk volt.
A múlt század közepén a katolikusoknak is van fakápolnájuk, amely helyébe kőkápolnát építenek.
Az eredeti lakókról vallanak a nevek és helynevek: 1502-ben Bicsal Lőrincné, Bolyai Margit (Barabás: i.m. VIII. 192.), 1575-ben a kerelőszentpáli csatában Baloch István van jelen (i.m. 304.), 1585-ben Lázár Lőrinc (Benkő K.: i.m. 299.; Orbán: i.h.). Helynevek: Bakos, Sósdomb, Csúcs, Temető, Kissárd. (Benkő K.: i.m. 298.)
Katolikus templom
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.