31. MEZŐMADARAS
31. MEZŐMADARAS
1332-ben fordul elő először neve a pápai tizedjegyzékben, de már akkor így: Madaras. (Beke: Az erd. egyházmegye. 166.; Orbán: Székelyföld. IV. 204.) 1567-ben Mezőmadarast ír az oklevél, amikor a regestrumban 23 kapuval szerepel. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Orbán: i.h.)
1332-ben plébániatemploma van, ekkor papja, Bertalan a pápai tizedjegyzék szerint 25 dénárt és 1 banálist fizet, 1334-ben 6 dénárt, 1335-ben 6 veröczeit. (Beke: i.h.)
Középkori temploma a mai lelkészlak területén állott. 1803–1804-ben bontották le és köveit az ugyanakkor épített nagyobb templomnál és papi csűrnél használták fel.1850-ben még sok követ szedtek ki alapjaiból. (Benkő K.: Marosszék. 322.; Kovács: Magyar ref.
templomok. II. 682.)
Orbán Balázs látta még alapfalait és megállapította, hogy félkör alakú apszisa volt, tehát román kori templom. (i.h.) Ugyanő jegyzi fel, hogy „a templom helyén tett ásatások hihetetlen mennyiségű embercsontra vezettek, ami itt vívott csatának, vagy járványnak dúlásait jelöli” (uo.) Ennél valószínűbb, hogy itt a templom mellett ősi temető volt.
Az új templom tornya 1871-ben ledőlt, de már a következő évben újra felépítették. (Kovács: i.h.)
Madaras középkori lakói mind katolikusok voltak, és a reformáció óta reformátusok.
Régi lakóiról a helynevek beszélnek: a XVI. századból Gyér csere, Dércsel, Kaptánlyuk, Domhát, Verescsere (SZOKL. VI. 408.); a XIX. századból Várostető, Borjútilalmas, Büdöstó, Gyilkos, Akasztófatető, Sómtető, Nagyvölgytető, Vultur, Határhegy, Ceglédtető, Nádas, Kétárok pataka, Sósgödre pataka, Faron lévő patak, Pálpadjapatak, Kerekhegypataka, Rózsapataka, Sómpatak, Töviságy, Hidegvölgy pataka, Cegedpataka, Tekespataka, Szénáságy pataka, Gyümölcskút, Küpüs.
Református templom
