52. SÓVÁRAD
52. SÓVÁRAD
1332-ben a pápai tizedjegyzék említi először Várad néven. (Orbán: Székelyföld. IV. 21.; Beke: Az erd. egyházmegye. l71.)
Az 1567. évi regestrumban Sowaradgia néven 22 kapuval jegyzik. (Orbán: i.m. IV. 20., 1. jegyz.) 1643-ban Sóváradként (C. Suciu: Dicţionar istoric.) említik.
1332-ben plébániatemploma van, Miklós nevű papja ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 8 dénárt fizet. (Orbán: i.h.; Beke: i.h.)
Régi templomáról azt tartják, hogy XIII. századi, de 1763-ban átalakították. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 646.)
Úgy látszik azonban, hogy ez az átalakítás teljes újjáépítésével volt egyenlő, mert az egyházközség jegyzőkönyvében ez a bejegyzés olvasható: „1763. jún. 22. a Mária Terézia császárnő engedelméből a régi megrongálódó templom lebontásához fogván... a megye egészen felépíttetett és 12 febr. 1767-ben fel is szenteltetett...” Ugyanezt a tornyon faragott kőre vésve így örökítették meg: „D.I.O.M. Sac. cum gratia et privilegio S.C.R. Mstis Mariae Theresae Magni Principatus Trannici ex fundamento elevata haec aedes sumptibus Ecclesiae Reformatae Solvaradiensis anno salutis MCCLXIII., m. mayo“. (Benkő K.: Marosszék. 239.; Ref. Névkönyv. 1905., LIII.)
Az újraépített templom középkori ősét azok közé sorolják, amelyeknek hajója a szentéllyel egyenlő szélességűre épült. (Kovács: i.m. I. 231.)
Benkő József (Milkovia. II., CLXIII. 514.) arról is tud, hogy a középkorban a ferenceseknek lett volna itt kolostora, de ennek semmi nyoma nem maradt fenn, ha csak a barátok bérce nincs ezzel összefüggésben. (Orbán: i.m. IV. 21.; Benkő K.: Marosszék. 239.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció után református lesz, templomával együtt, és ma is református anyaegyház.
A XVIII. század első negyedéig más vallásról nincs adat.
A XVIII. században a római katolikus híveknek is cseréppel fedett kőkápolnájuk van. (Benkő K.: i.h.)
A régi lakosságról a XVI–XVII. századi helynevek vallanak: Alssó vágás, Dósa mezeje, Dőlő patak, Hegy megi bérc, Hidegkút, Isten körtvélye, Kisbükk, Kis liget, Kövespatak, Kövespatak töve, Kurtoriumos Lok, Orligat, Sárospatak, Somorág, Szénamező, Szénégető pataka, Tövisköze, Várpataka (SZOKL. VI. 410.), Nyárie tető, Kürtűvész, Barátok bérce, Endre bérce, Belső Sermás, Külső Sermás, Ványolópatak, Visszafolyó patak, Dorma patak (Benkő K.: i.h.).
Református templom
