63. SZENTHÁROMSÁG

Full text search

63. SZENTHÁROMSÁG
1332-ben jelentkezik először oklevélben de Sancta Trinitate néven a pápai tizedjegyzékben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 170.; Orbán: Székelyföld. IV. 61., 1. jegyz.) 1412-ben Zenttrinitas (Barabás: SZOKL. VIII. 45.), 1496-ban Zent Trinitas (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő. Az 1567. évi regestrumban Zent Orontásként 10 kapuval jegyzik. (Orbán: i.m. IV. 61.). 1575-ben Zentrontás (Barabás: i.m. VIII. 311.), 1609-ben Szentrontás (SZOKL. VI. 28.) néven említik.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 12 dénárt fizet, 1334-ben 4 régi banálist és 1335-ben 5 veröczeit. (Beke: i.h.; Orbán: i.m. IV. 6l., 1. jegyz.) A falu templomától kapta nevét, az oklevelekből pedig az tűnik ki, hogy a latinos formáját használták és ebből lett a nép nyelvén eltorzulva: Szentrontás.
Egykori temploma csúcsíves stílusban épült: szentélye sokszögű záródású, csillagboltozattal, csúcsíves diadalívvel és 4 csúcsíves ablakkal. (Orbán: i.m. IV. 62.)
A templom építtetője az Ozdi család volt. (Schematismus. 1882. 151.)
Az ősi templom öröksége az érdekes díszítésű keresztelőmedence, melynek eredetét a román stílus korára teszik. (Orbán: i.m. IV. 82.; Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 218.)
A templomot a XIX–XX. század fordulóján lebontják és 1904-ben újat építenek. A tornyát viszont meghagyják, csak külső formájában változik meg.
A katolikus idők emléke a harang is. Felirata: „O Rex glorie veni cum pace. Anno Domini
DCCCCLXXX4.)
A reformációig csak katolikusok laknak a faluban.
Lakossága átéli a reformáció változásait. Végül az unitáriusok maradnak túlsúlyban, és az övék a templom is.
Az 1700-as években, amikor a katolikusok újra hallatnak magukról, 1740 körül egy kis fakápolnát építenek maguknak. 1752-ben „a katolikusok megszaporodván, kis fakápolnájukban meg nem fértek, meg lévén határozva, hogy a nagyobb templom a több vallásúaké legyen, s ezen templom a Szent Háromság tiszteletére lévén építve, mindezeknél fogva több katolikus nemes ifjak 1752. március 30-án összegyűltek, az unitárius paptól a kulcsot elvevén, a katolikus pap az oltáriszentséget a templomba beteszi...” (Benkő K.: Marosszék. 169.)
A templomfoglalás nem ment ilyen simán. Április 17-ére Maros- és Udvarhelyszékről sok unitárius gyűl össze fegyveresen, és a templomot megrohamozza. A szentséget és az oltárt kihozzák, s mivel a katolikusokat nem engedik vissza a kápolnájukba, leteszik a temetőjükben. Erre a templomot bírói zár alá helyezik s a peres ügy hosszas lefolyása után 1764-ben a katolikusoknak ítélik oda. (Benkő K.: i.m. 162.)
Benkő idejében az unitáriusoknak is kőtemplomuk van, sőt később a reformátusok is imaházat kapnak.
A középkorban más egyházról nincs adat.
A XVI–XVII. századi lakóiról a helynevek vallanak: Cakó, Gorzsád bérce, Korcsma helye, Lázárhegy, Lucson, Nagyhegy, Orotvány, Péter kút, Péter kút mege, Széked, Szénégtő, Szilas, Szurdok, Uras, Vesszős bérc (SZOKL. VI. 411.), Koboz, Füzes Lutson (Orbán: i.m. IV. 61.), Tüzes, Széktető, Verőfénye, Erdő tetej, Koboz, Erőstető, Oldal, Nagyhegy, Mátékút, Stászok kutja (Benkő K.: i.m. 158.).

Katolikus templom

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi