65. UDVARFALVA
65. UDVARFALVA
1332-ben jelentkezik először oklevélben, a pápai tizedjegyzékben, Oduarfalua néven. (Beke: Az erd. egyházmegye. 171.; Orbán: Székelyföld. IV. 189., 1. jegyz.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1452-ben Oduarfalwa (C. Suciu: i.m.) formában írják. Az 1567. évi regestrumban Udvarfalva 5 kapuval szerepel. (Orbán: i.m. IV. 189.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, Gergely ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 4 régi banálist fizet, 1334-ben Miklós pap 3 kisdénárt. (Beke: i.h.) Orbán Balázsnál (i.m. IV. 189., 1. jegyz.) Gergely papnál 5 régi banális szerepel, Miklós helyett pedig Mihály pap 5 régi banálissal. Mihályt olvas és közöl a Documente is. (XIV. C., III. 198.)
A középkori templomból semmi sem maradt fenn. Ennek magyarázata, hogy az egykori Udvarfalva a Maros mai árterületén feküdt, a Marosszentannával egy vonalba eső Faluhely táján, így valószínűleg többször is árvíz pusztította. Onnan a falu 1786-ban költözött mai helyére, hogy a közvetlen árvízveszélytől mentesüljön. (Orbán: i.m. IV. 189.)
Az új templomot az új falu közepén 1795-ben építik, s a régi templomot sorsára hagyják, amely idővel teljesen eltűnik. (Ref. Névkönyv. 1904. LVIII.)
A középkorban az egész falu katolikus volt, a reformáció után pedig református.
1735-ben rövid ideig a minoriták telepednek meg Keresztúri József udvarházában, de ottani működésüknek nem marad eredménye, mert hamarosan Marosvásárhelyre távoznak.
A helynevek XVII. századi lakóiról vallanak: Agyag s veres földek lábja, Garat út, Garat út mocsara, Gyepüre járó, Nyír alá járó, Nyíres, Pad, Pad farka, Puszta szőlő, Szőlő levele, Voltája torka, Zálog erdő (SZOKL. VI. 411.), 1632-ben Garatbutfő, Hott vermesút, Falu borotdája, Tekenős fő, Köbel kút, Felső forduló, Volytalja, Halm rétje, Tövis út, Norozda erdő (Barabás: SZOKL. VIII. 364–369.), Nagy-hegy, Határ patak, Felhágó, Tekenősfű (Benkő K.: Marosszék. 352.).
Református templom
