1289-ben Keresztúr néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)1332-ben de Sancta Cruce (uo.; Orbán: Székelyföld. V. 133., 2. jegyz.), 1339-ben villa Kerezthur (C. Suciu: i.m.), 1587-ben Gerend-Keresztbor (uo.) formában fordul elő.
1289-ben jelentkező neve szent kereszt tiszteletére szentelt templomáról tanúskodik. Ekkor azonban a helység már lakatlan (terra habitatoribus carens). A két tatárjárás (1241, 1284) valamelyike vagy mindkettő következtében pusztulhattak el lakói. Ebből következik, hogy már pusztulása előtt megvolt a Szent kereszt-templom.
Később újra benépesül, a következő század elején hívei vannak a régi templomnak. 1332-ben papja, Mihály a pápai tizedjegyzék szerint 40 dénárt fizet, és 25 dénárt, 1333-ban 10 dénárt, 1334-ben 10 montan dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 184.; Orbán: i.h.; Documente. XIV. C., III. 123.)
1361-ben a székesegyház patronátusi jogot kap, a szent kereszt tiszteletére szentelt kőtemplomot ekkor említik. (Schematismus. 1882. 171.)
A régi templom sok vihart szenvedett; 1848-ban felgyújtják, 1864-ben felújítják. (Ref. Névkönyv. 1868. l8.), illetve újat építenek.
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 183.) és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.