63. TORDASZENTLÁSZLÓ
63. TORDASZENTLÁSZLÓ
1285-ben a forrásokban „in qua sita est eccl. S. Ladislai” (Györffy: Az Árpád-kori. III. 372.), 1332-ben de Sancto Ladislao néven jelentkezik. (Beke: Az erd. egyházmegye. 136.; Documente. XIV. C., III. 130.) 1409-ben és 1450-ben Zenthlászló, 1587-ben Zentt Lászlo. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) a neve.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Miklós a pápai tizedjegyzék szerint 35 banálist fizet, 113 új és 24 liliomos banálist, 1335-ben 7 garast. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 130, 136.) Az utóbbit már Benedek pap fizette be. (Györffy: i.h.)
Neve is bizonyítja, hogy itt a XIV. század elején Szent László tiszteletére szentelt templom volt.
1450-ben említik plébánosát. (Csánki: Magy. földrajza. V. 407.)
1478-ból származó harangja szintén Szent Lászlóra emlékezik: „ORA PRO NOBIS, BEATE REX LADISLAVE. ANNO DNI 1478“. (Ref. Névkönyv. 1871.) Fa haranglábon függött. (Balogh J.: Magyar fatornyok. 165.)
A templom Szent László szentté avatása után nem sokkal, tehát a XIII. században épülhetett, a csúcsíves stílust jellemző ízlésben.
A középkori templomot lebontották. Az 1888-ban újjáépített templomban a régi stílusára és korára néhány ablakkeret emlékeztet Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 183.), és e század elején is csak református temploma és egyháza van. (Helységnévtár. 1013.)
Református templom
