1305-ben jelenik meg neve először oklevélben. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. III. 545.; Györffy: Az Árpád-kori. II. 70.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)1326-ban Geuch, 1328-ban Heulch, 1456-ban Gewcs, 1850-ben Geocz (C. Suciu: i.m.; Kádár: i.h.) formában fordul elő.
Egyházáról az első adat 1622-ből ismeretes, amikor megfogyatkozott lakói miatt az anyaegyházból filia lesz és Cegéhez csatolják. A pusztulás oka az 1602–1603. évi háborús viszontagságok. Eszerint 1600 előtt anyaegyház volt, középkori templommal. 1622-ben kőtemploma még áll. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. népokt. tört. 291.) 1643-ban is, egy haranggal. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. III. 550.) 1754-ben is, cinteremmel. 1830-ban fatorony van a templom mellett. (Kádár: i.h.) 1887-ben gyenge állapotban még létezik. (Ref. Névkönyv. 1887. 12.) 1979-ben már senki sem tudta megmutatni, hol volt a temploma.
A reformáció idején lakói katolikusok, majd reformátusok. Hívei a Basta korszakban megfogyatkoznak, az 1658–1663. évi török-tatár pusztítások nyomán tovább fogynak.
A XVIII. században újra anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.) Később meg újra csak filia. A helynevek lakóiról vallanak: 1510-ból Fogottföld, Hodostó mellett, Kardosaj, Dérszénafű, Dvecsraj, Nagybarázdahely, Kemő, Devecseri ösvény; 1622-ből Végláb, Nyíres, Pap ropója, Alsóforduló, Felsőforduló, Nagy erdő, Unomhegy; 1754-ből Noszoly felé forduló, Malom oldal, Szénafű, Temető, Falu erdeje, Mohaj felé forduló; 1811-ből Padszél, Tóoldal, Szőlő megett, Erdő vége; 1898-ból Venyigés, Kis erdő. (Kádár: i.m. III. 552.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.