5. BONCHIDA
5. BONCHIDA
1245. Bach hyda (Györffy II. 1.)
1263-ban Bonchyda néven jelentkezik a forrásokban (egy bizonytalan oklevélben már 1245-ben is). (Györffy: Az Árpád-kori. II. 61.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1307-ben Bonchyda, 1329-ben Bonchhida, 1332-ben Bonchida, 1487-ben oppidum Bonczhijda formában fordul elő. (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.)
1307-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Gergely egy határjárási oklevélben szerepel. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., I. 57.) 1332-ben Márk a plébános, aki a pápai tizedjegyzék szerint 60 dénárt fizet, majd ismét 60 új banálist, 1333-ban 7 garast és 5 dénárt, 1334-ben 10 garast. (Györffy: i.m. II. 61.; Beke: Az erd. egyházmegye. 109.), 1359-ben (1309 ?) János a plébános (Beke: i.m. 109., jegyz.), 1452-ben pedig Miklós. (Urkundenbuch. V. 359.) 1533-ban a bonchidai plébánost kiküldik az ombozi peres ügyben. (Beke: i.m. 12., jegyz., az Erd. Múzeum után.)
Temploma a román kor alkotása. Építési idejét a XII. századra teszik. A nagy tatárjárás után a XIII. században újraépítik. (Bíró: Erdély művészete. 23.; Kovács: Magyar ref. templomok. II. 671.)
Többször átépítették. Legjelentősebb átalakítás az oldalhajó építése. Ez már a román korban következett be, s ezáltal a ritka kéthajós templomok közé sorolható. (Kovács: i.m. I. 201.) Ablakai a román stílusra jellemzően félkörívesek.
Mai formáját 1720-ban nyerte. Egykor tornya is volt. Ma különálló (fa)harangláb őrzi harangjait.
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században is református anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.; Helységnévtár. 1913.)
A katolikusok részére 1781-ben tervezik plébánia létesítését. A Bánffy család előbb udvari kápolnát tartott fenn, majd 1801-ben szép plébániatemplomot építenek. (Schematismus. 1882. 110.; György: A Ferencrendiek. 339.)
Katolikus templom
Református templom
