8. BUZA
8. BUZA
1220-ban Buza néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 63.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1318-ban Buza, 1332-ben is Buza, 1644-ben Nemes Nuza formában írják. (C. Suciu: i.m.) 1318-ban Szent György vértanú tiszteletére szentelt kőtemplomáról van oklevél: „Ecclesia lapidea in honore S. Georgii martiris.“ (Györffy: i.h.)
1332-ben papja Kozma, aki a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben 60 dénárt, majd 4 garast és 22 új banálist, 13 liliomos és 9 kis banálist fizet, 1334-ben 3 pensa dénárt, 5 garast és 85 dénárt. (Györffy: i.h.; Beke: Az erd. egyházmegye. 110.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. II. 311.)
1492-ben Literati Gergely, a buzai Szent András-templom káplánja, felszentelését kéri: in oppido Buza dioec Transsilvaniensi. (Beke: i.m., jegyz.). Nem lehet eldönteni, melyik adat hiteles: Szent György-e a templom titulusa vagy Szent András.
Az 1622. évi összeírásban a templom még szerepel. Mivel ez fatemplom volt, úgy látszik a középkori kőtemplom a XVII. század elején elpusztul s a megfogyatkozott hívek már csak fatemplomot tudtak építeni.
1766-ban új fatemplomot építenek, de már kőtoronnyal. A kőtoronyhoz pedig 1873-ban új kőtemplom épül. (Kádár: i.m. II. 312.)
A középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció idején előbb lutheránus, mert szász lakói is voltak, akik Tekébe költöztek, majd református lesz, sőt a XVI. század második felében unitárius egyházközség alakul.
1602-ben annyira elpusztul, hogy a helységben csak 4 lélek és 5 ház marad. (Kádár: i.m. II. 311.) Újjászületése után ismét református egyház van, amint azt az 1622. évi összeírás adatai feltüntetik. A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.), a katolikusoknak meg csak házikápolnájuk van, mely 1838-ban még fennállott. A református templom és egyház e század elején is áll. (Hélységnévtár. 1913.)
Lakóiról a helynevek vallanak: 1329-ből Bizustó (Byzustou), Likashatár, Szarvastó, Azunerdeje, Kégenfark, Kereszteserdő, Akasztófabérce, Kürü, (Kwwrw), Nyíresbérc, Lovászbérc (Luwarbérc), Mogyoróspataka, Mellyespataka, Jenőkúta (Geneokuta), Dubrahegese, Nagykapus, Lumperthegese (Kádár: i.m. II. 316.; Documente. XIV. C., II. 316.; Györffy: i.m. II. 63.);1335-ből Körösbérc; 1599-ből Bék; 1622-ből Virághegy, Bornemissza gátja; 1643-ból Felső tábla, Medvés, Magyaros, Lókert, Omlásalja, Kásás vége; 1754-ből Sombor felé, Bocskorhegy, Horgasláb, Omlásalja, Virághegy, Hugyódomb, Csapja, Magyaros bérce stb. (Kádár: i.h.)
Református templom
