1289-ben jelentkezik először az okiratokban Berechte néven. Györffy (Az Árpád-kori. III. 291.) ezt Marosberettyével azonosítja. 1483-ban, 1496-ban, 1506-ban az egyik Brettye Magyar előnévvel jelenik meg az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Ugyanebben a korban 1480-ban, 1483-ban és 1524-ben a ma is Oláhbrettyének nevezett Brettye oláh előnévvel szerepel. Györffy (i.m. III. 291.) ezzel azonosítja a pápai tizedjegyzék adatát, miszerint 1332-ben László pap 36 dénárt fizet, majd 1336-ban 32 dénárt; Beke ezt a befizetést Magyarbrettye javára írja (Beke: Az erd. egyházmegye. 121.), Budai viszont Marosbrettyével azonosítja. (Budai: A hunyadi, főesperesség. 26.)
Ezek szerint bizonyos, hogy 1332-ben Oláhbrettyének plébániatemploma van, és minden bizonnyal a későbbiek során is. A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 182.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.) Ez a megállapítás azonban nem zárja ki a másik lehetőséget sem, amely szerint László pap Marosbrettye papja lett volna, mert Marosbrettye is – bár filia – a XVIII. században református egyház. (Benkő J.: i.m. II. 182.)
Magyarbrettyéről viszont bizonyosra vehető, hogy – ha nem is volt plébániatemploma – a középkorban katolikus lakói voltak, amit magyar előneve igazol, s akik a reformáció során reformátusok lesznek és e század elején is még vannak reformátusok.
Györffy feltételezi, hogy Magyarbrettyével azonos az 1263-ban jelentkező Fenes (i.m. III. 292.), és a Brettye nevet a Sztrigyen túli egyházas Brettyétől (Oláhbrettye) vette át.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.