33. ŐRALJABOLDOGFALVA

Full text search

33. ŐRALJABOLDOGFALVA
1315-ben S. Marie néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 290.)
1332-ben S. Maria, 1447-ben oppidum regale Bodogazzonfalva,1346-ban Bodogasszonyfalva, 1501-ben Bodogazonfalwa, 1519-ben Bodogfalwa formában fordul elő. (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 40 dénárt fizet, majd 6 pensa dénárt és 16 dénárt, 4 régi banálist, 5 új banálist és 34 sasost, 1333-ban 8 pensa dénárt, 21 dénárt és 90 montan dénárt, 1334-ben 3 pensa dénárt, 4 régi banálist. (Beke: Az erd. egyházmegye. 122.; Budai: A hunyadi főesperesség. 27.; Györffy: i.m. III. 291.) Ugyanez a János már 1315-ben is jelentkezik a gyulafehérvári káptalan által kiállított oklevélben, mint birtokügy kivizsgálására kiküldött bizalmi ember. (Documente. XIV. C., I. 235.)
A templom építésének idejét a művészettörténészek a XIII. századra teszik. A román stílusú templom dunántúli, esztergomi és ciszterci hatásokat mutat az 1272–1280 közötti évekből. (V. Drăguţ: Arta gotică. 31.)
Egyhajós és szentélye rokon a sajóudvarhelyivel, melynek mennyezete már gótikus keresztboltozattal készült. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 159, 209.) A szentélyt köríves ablak világítja meg. (V. Drăguţ: i.h.) Román kori félköríves kapujának pillérképzése az esztergomival mutat rokonságot. (Gerevich: Magy. román kori műemlékei. I. 31, 42, 44, 91.; V. Drăguţ: i.m. 31, 34, 35, 44.) Magas, karcsú tornyát hármas félköríves ablakok díszítik. A kapu felett későbbi gótikus ablak nyílik. (Szőnyi: Régi magyar templomok. 221.; Bíró: Erdély művészete. 26.)
A templomban érdekes középkori falfestmény-maradványok láthatók, amelyeket Romer Floris fedezett fel a mészréteg alatt, de akkor feltárására nem került sor. Ezt Möller István végezte el 1908-ban. Meglepő felfedezés: a babonás nép kiszúrta a szentek szemeit, mivel „amelyik községnek szemes szentjei vannak, annak határát elveri a jég”.
(Szőnyi: i.h.; Beke: i.h.; Kovács: i.m. I. 251, 253/32.) A falfestmények felismerhető részei: egy kereszt, valamint a szegényeknek alamizsnát osztó Szent Erzsébet, a szegény halála, Remete Szent Pál, lovon ülő szent. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 45/50.; Szőnyi: i.m. I. 160.; V. Drăguţ: i.m. 210, 230, 231, 262/60, 264/109.) A falfestmények korát 1311–1400 közötti évekre helyezik. (V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic.) Erre adat a második freskóréteg alatt talált felirat: „Dedicata pro honore Beate Marie Virginis Anno Domini MCCC UNDECIMO” (Entz G.: Művészettör. Értesítő 1958, 249)
A hagyomány szerint eredetileg Szent Benedek rendjének temploma volt. (Schematismus. 1882. 92.) Középkori katolikus hívei a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt. Semmi sem támasztja alá azt a véleményt, hogy bármikor más valláshoz tartoztak volna.
A Kendeffi család előbb görögkeleti volt, s később kapott magyar nemességet és lett katolikus; így mint templomépítő patrónus szerepel. Egyébként a templom már jóval előbb megvolt, s ők a falut csak 1447-ben kapták meg Hunyadi Jánostól. (Budai: i.m. 27/3.)
A XVIII. században református anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 182.; Helységnévtár. 1913.)

Református templom

A református templom bejárata

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi