17. EGERES

Full text search

17. EGERES
1263-ban jelentkezik először az oklevelekben Egeres néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 346.) 1299-ben és 1360-ban Egeres, 1431-ben Egheres a neve. (C. Suciu: i.m.)
Papját első ízben 1360-ban említik: Johannes sacerdos de Egeres, capellanus noster, aki a kolozsmonostori apát káplánja. (Móré Zs.: Arhitectura gotică. 18/38.) Ekkor biztosan van már temploma. De jóval előbb is lehetett, mert 1263-ban IV. Béla oklevele úgy említi, mint a kolozsmonostori apátság birtokát, és 1299-ben is. (Documente. XIII. C., II. 474.)
1394-ben Péter a plébános, aki a kolozsmonostori apát képviseletében Tordára kap küldetést: „discretus vir Petrus, plebanus et rector ecclesiae nostre de Egeres”. (Móré: i.m. 18/40.) Péter pap több alkalommal jelentkezik az oklevelekben, amelyekből azt is megtudjuk, hogy Egeres temploma Szent Márton tiszteletére volt szentelve. (uo.)
1418-tól a templom évente 150 dénárt kap a
gyertyák fenntartására: „parochiali ecclesie beati Martini confessoris, pro ardendo sustentando”. (Beke: A kolozsmonostori konvent levéltára. 103.; Móré: i.m. 19/45.)
Albert plébánost több oklevélben is említik: 1426-ban, 1432-ben, 1444-ben. 1434-ben hagyományozás útján kap adományt a templom: „ecclesie parochiali beati Martini episcopi et confessoris in eadem Egeres constructa”. (Móré: i.m. 19/47.) 1444-ben Albert plébánost arra kötelezik, hogy káplánt tartson és tanulókat. (Beke: Az erd. egyházmegye. 140., jegyz.; Beke: A kolozsmonostori konvent levéltára. 161.) További ismert plébánosok: István (1473), Balázs (1497), Gergely (1536). Az 1538. évi oklevél szerint Bertalan plébános a Krisztus teste oltár rektorságát átadja Imre presbiternek. (Moré: i.m. 20.)
Az a vélemény, hogy az első templom fatemplom volt, amely 1373-ban tűzvész áldozata lett. A század végéig kőtemplomot építenek. Ebből a templomból maradt fenn a hajó,
amelyet a XVI. században átépítenek.
A XV. században a templomot bővítik: ekkor készül a gótikus szentély a régi román kori szentély helyébe, annak szélesítésével és megnyújtásával.
1781 után a hajó új deszkamennyezetet kap, s valószínűleg akkor helyettesítik deszkamennyezettel a szentély hálóboltozatát is.
Az új szentély hatszögű záródású és a hajótól félköríves diadalív választja el. A hajóba csak a déli bejárat vezet. A nyugatit a torony építésekor megszüntették, töredékeiből néhány félköríves darab maradt a torony alatt. A szentély ablakai csúcsívesek, kőrácsos díszítéssel. A szentély egykori hálóboltozatának bizonyítékai a ma is látható gyámkövek, a bordák indításaival. Északi falában megmaradt a fali szentségfülke, melynek felső mezejében címer látható. Dátuma a szentély teljes befejezésének idejét jelzi: 1493.
Az egykori sekrestye kőkeretének részlete is megmaradt. A déli bejárat bal oldalán levő féldombormű férfi és női alakot ábrázol, a nő kezében kosár. A sekrestye ajtókerete és a szentségfülke díszítése már reneszánsz. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 224, 225/90.; Kovács: Magyar ref. templomok. I. 223., II. 661.; Kelemen: Művészett. I. 211.)
A torony építési idejét, 1827-es dátummal, emléktábla örökíti meg.
Középkori katolikus lakói a reformáció során reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A templom református kori patrónusa a Bocskai család; egyik ősének emlékét (Bocskai Gáborét) 1593-ból (1616-ból?) sírkő őrzi.
A patrónusok szerepéről egy 1787-ből származó levél tudósít, amely egyben a templom állapotát is szemlélteti: „Vagyon a mi tractusunkban egy egeresi kisded Eklézsiánk, amely ezelőtt igen nevezetes és virágzó volt; ...azelőtt nagytemplom is volt, de már régtől fogva csak feliben járunk cultizálni, de ez is felettébb elrongyollott. Régen sürgettük az oda való kevés embereket, hogy szintén nyakokba szakadó templomoknak megépítésében lennének igyekezettel, mivel a katolikus possessorok, akiké az egész helység, emlegetni meg nem szűnnek, hogy mivel ők igen elfogytak [mármint a reformátusok], talám csak tizenegy gazdák lévén és tehetetlenek, tehát azon régi nevezetes templomat egészben elsorvadni kezünk alatt nem hagyják, hanem, megépíttetik a magok számára.” (Kelemen: Művészett.
I. 268.)
Megfogyatkozva bár, a XVIII. században és e század elején is anyaegyház marad. (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.; Helységnévtár. 1913.)
A katolikusok a XVIII. századtól csak imaházhoz jutnak, és a II. világháború után szerveznek plébániát.

Református templom

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi