19. FEJÉRD
19. FEJÉRD
1326-ban Feyrd néven jelentkezik először az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric; Györffy: Az Árpád-kori. III. 347.) 1334-ben és 1412-ben Feyerd formában szerepel. (C. Suciu: i.m.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 80 új banálist fizet, 1333-ban 7 garast és 36 kolozsvári banálist, 1334-ben István pap 30 dénárt, 1335-ben 7 garast és 9 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 131.; Documente. XIV. C., III. 146, 165, 190, 212.; Györffy: i.h.) 1358-ban János plébános jelen van a Bónye birtok kolozsmonostori apátság javára történő átadásánál. (Beke: i.m. 131., jegyz., A kolozsmonostori levéltár. 28. után.)
A XIV. század elejétől létező templomot a XV. században gótikus stílusban átalakítják. A későbbi újítások gótikus stílusából kivetkőztetik. Hosszabb ideig használhatatlanná is válik, s csak a XIX. század közepétől kezdik ismét használni. (Beke: i.m. 132.; Ref. Névkönyv. 1872.) Valószínűleg romlását nem tudták megakadályozni, mert végül is lebontják és 1889-ben új templomot emelnek (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 671.), amelybe a régi templom faragott köveit is beépítik.
Középkori emléke az 1523-ból származó harang. Felirata: „Christus Rex venit in pace. Homo factus est. M-523.” (Beke: i.m. 132.; Ref. Névkönyv. 1882.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.; Helységnévtár. 1913.)
Református templom
