28. JEGENYE
28. JEGENYE
1343-ban Jegenye, 1360-ban Jegene, 1666-ban Jegenije, 1670-ben Jeghenye néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Már a XIV. században van plébániatemploma, mert 1423-ban Antal kolozsmonostori apát úgy ír róla, mint régi plébániáról, amelyet egy ideig nem töltöttek be Albert egeresi plébános ellenkezése miatt. Az apát elrendeli a plébánia betöltését. (Beke: Az erd. egyházmegye. 140.)
1343-ban, amikor Miklós erdélyi vajda megerősíti a kolozsmonostori apátságot Jegenyéhez való jogaiban, arra mutat, hogy a XIV. században plébániája van. (Documente. XIV. C., IV. 134.; Schematismus. 1882. 118.)
Az 1432-ből való oklevélből ismeretes, hogy temploma Szent Mihály arkangyal tiszteletére volt szentelve. (Beke: i.m. 140., jegyz.)
A templomot 1782-ben újítják, majd 1895 után újat építenek.
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején csak részben lesz református. 1570–1580-ban a megmaradt katolikus híveket még a kolozsvári jezsuiták gondozzák. Utána a reformátusoké lesz a templom, de a katolikus hívek továbbra is kitartanak, aminek jele, hogy 1615-ben Bethlen Gábor nekik ítéli a templomot. (Az erd. kat. múltja és jelene. 59, 66.)
Véglegesen 1710-től lesz katolikus plébánia. Közben csak licenciátus gondozza. 1722-től plébánosa van, 1773-tól pedig a kolozsvári jezsuiták birtokába kerül.
A XVIII. században katolikus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.; Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
