A reformációig az egész város katolikus. A reformáció idején előbb lutheránus, majd református és végül 1559-től, Dávid Ferenccel az élen, unitárius lesz a város összes templomával együtt. A megmaradt reformátusok magánházban tartanak istentiszteletet. 1622-ben Bethlen Gábor nekik adja a Farkas utcai templomot.
A Szent Mihály-templom 1716-ig az unitáriusoké, ezután a katolikusok kapják meg. Mária Terézia idején kapják vissza a katolikusok a Szentpéteri-templomot is (Az erd. kat. múltja és jelene. 147–148), amely addig az unitáriusoké volt.
A XIX. században a reformátusok két új templomot építenek: 1828-ban a Magyar utcai kéttornyú templomot, 1845-ben pedig a Hídelveit, ahol 1845-ig fatemplom állott a XVII. század végétől. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 674.)
A monostori negyedben is épül református templom 1914-ben (uo.)
Az unitáriusok a főtéri templom elvesztése után csak 1792-ben építhetik fel mai templomukat. Addig az óvárit használják.
A lutheránusok a XVII. század végén jutnak újra annyi hívőhöz, hogy 1690-től papilakban, majd a helyére 1816–1829 között épített templomban végezhessenek istentiszteletet. (Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 93.)
A szentpéteri templomot a minoriták kapják meg, akik 1765–1770-ben építik fel belvárosi templomukat és rendházukat. Ez 1929-től a görög katolikus püspökség birtokába jut. 1948-tól pedig a görögkeletieké.
A Külmonostor utcában előbb Haller János özvegye, Nemes Zsuzsánna jóvoltából egy Máriakápolna, majd 1902-ben új templom épül.
Katolikus templom
Unitárius templom
Lutheránus templom
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.